Csendes Percek április 15.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2009. április 15. szerda                       

Mk 4,35-41.

35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus:
"Menjünk át a túlsó partra." 36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot,
magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is
voltak a nyomában. 37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok
becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38 Ő pedig a hajó
hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így
szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" 39 Ő pedig
felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass
el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. 40 Akkor
ezt mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?" 41 Nagy
félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél
is, a tenger is engedelmeskedik neki?"

                         PÁRNA A FEJEM ALÁ
                          

Jézus a hajó hátsó részében a vánkoson aludt. (Mk 4,38)

Amikor a férjemmel összeházasodtunk, mihamarabbi gyermekáldásban
reménykedtünk. Hamarosan valóra vált az álmunk. Két gyermekünk
született, és egy harmadikat örökbe fogadtunk. Öt éven belül három négy
év alatti gyermekünk volt! A szívem tele volt szeretettel és hálával
Isten áldásáért.
Ugyanakkor nagyon túlterhelt és teljesen kimerült voltam. "Hogyan
neveljem a gyermekeimet, vezessem a háztartást, és még dolgozzak is
teljes munkaidőben?" Úgy éreztem, hogy se vége, se hossza a rengeteg
munkának. Minden éjjel hullafáradtan zuhantam az ágyba és fogalmam sem
volt, hogyan fogok másnap reggel felkelni, és elölről kezdeni az
egészet.
Egy napon egy bölcs nagymama ezt kérdezte: "Emlékszel arra, hogy Jézus
is pihent?" Ő is aludt a prédikálás és tanítás között, amikor a
tanítványaival a galileai tengeren keltek át. (Mk 4,38) Még akkor is
lepihent, amikor a csónak a viharban hánykolódott. De nem vonta ki
magát semmilyen feladat alól, azonnal válaszolt, mikor a tanítványai
félelmükben felkiáltottak. Mégis időt szánt a pihenésre, tudva, hogy
Isten vele van.
Most már én is naponta szánok időt a felfrissülésre. Imádkozok,
olvasok, sőt olykor még le is pihenek. Ezekben a csendes percekben arra
gondolok, hogy meg tudok küzdeni a rám váró feladatokkal, mert Isten
velem van.

Imádság: Istenünk, segíts megpihennünk szeretetedben, és felfrissülni
ígéretedben, hogy mindig velünk vagy. Ámen.

Isten a pihenésre és felfrissülésre biztat.
Susan J. Foster (Connecticut, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ELFOGLALT SZÜLŐKÉRT ÉS NAGYSZÜLŐKÉRT!