Csendes Percek október 25.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2008. október 25. szombat                       

Zsolt 55.

1 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye.
2 Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől!
3 Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom
4 az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt
zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám.
5 Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el.
6 Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át.
7 Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy
elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?
8 Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.)
9 Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől.
10 Oszlasd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és
viszályt látok a városban;
11 ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne.
12 Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a
csalás.
13 Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm
hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném.
14 Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom,
15 akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a
gyülekezet körében.
16 Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert
gonoszsággal van tele lakóhelyük.
17 Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem.
18 Bár reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, ő meghallja
hangomat.
19 Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan
vannak ellenem.
20 Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül.
(Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent.
21 Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget.
22 Szája simább a vajnál, de veszekedésen jár az esze. Beszéde lágyabb
az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard.
23 Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem,
hogy ingadozzon az igaz.
24 Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok
emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom!

                          A LÉLEK HARAGJA
                           

Meddig kell még kiáltanom, Uram, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok
hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! Miért nézed hát el a
hűtlenséget, miért hallgatsz, mikor a bűnös tönkreteszi a nála
igazabbat? (Hab 1,2.13)

Amikor lelkigondozómmal gyermekkori szexuális bántalmazásom emlékeiről
beszélgettünk, felszínre jött bennem a harag, és sírni kezdtem.
Gyűlöltem meggyalázóimat, mert kárt okoztak bennem. Bűnös tettük
megváltoztatta az életemet, és tönkretette házasságom intimitását.
Miért én fizetek az ő bűneikért?
Az értelmem ugyan azt sugallta, hogy a jó győzedelmeskedni fog a rossz
felett, és hogy azok, akik bántottak, maguk is erőszakot szenvedtek, s
hogy Isten mindenből jót tud kihozni; de lelkem mély kérdéseit nem
tudtam figyelmen kívül hagyni.
Egy napon, séta közben a kérdéseimmel Istenhez kiáltottam. "Miért nem
mentettél meg? Miért nem állítottad meg őket? Hol voltál?" Ahogy
lecsendesült a zokogásom, bizonyosságot éreztem, hogy Isten mindig is
velem volt. Ő nem robotokat teremtett; szabad a választásunk -
szeretjük Istent, vagy nem. Azok, akik úgy döntenek, hogy nemi
vágyaikat romboló módon elégítik ki, veszedelmet aratnak maguknak,
miközben másoknak is sérüléseket okoznak. Rájöttem, hogy Isten sosem
tesz velünk rosszat. A lelkem kezdett megnyugodni. Tudom, hogy
bízhatunk Istenben, hogy ő velünk jön a gyógyulás útján.

Imádság: Istenünk, segíts bíznunk benned, bármi is az ára. Tisztaságra
és szeretetre vágyunk, nem haragra. Ámen.

Isten tökéletesen jó és gyengéden szeret minket.
Wanda Viola (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK A SZEXUÁLIS ERŐSZAK ÁLDOZATAIÉRT!