Csendes Percek március 6.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2008. március 6. csütörtök                      

Gal 6,1-10.

1 Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik
lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De
azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. 2 Egymás terhét
hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. 3 Mert ha valaki
azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. 4
Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga
tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. 5 Mert mindenki a maga terhét
hordozza. 6 Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse
tanítóját. 7 Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen
amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8 mert aki a testének vet, az a
testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog
aratni örök életet. 9 A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a
maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. 10 Ezért tehát, míg
időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik
testvéreink a hitben.

                       AMIKOR NEM LEHETSZ OTT
                       

Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.
(Gal 6,2)

Körülbelül hat órányira lakom a családomtól. Rokonaim közül néhányan
jelenleg komoly egészségügyi problémákkal küzdenek, más rokonaim a
nagynénémről és a többi segítségre szoruló családtagokról gondoskodnak.
Néha rám nehezedik a tehetetlenség érzése, s az a tény, hogy csak
ritkán tudok ott lenni, hogy néhány apróságot elintézzek helyettük.
Közben viszont megvigasztalódom helyi barátaim segítésében. Bár nem
tudok vacsorát főzni rokonaimnak, süthetek egy lasagnát a barátomnak,
aki nem régen elcsúszott a jégen, és eltörte a karját. Meghívhatok egy
másik családot vacsorára, amíg renoválják a konyhájukat, és ott van még
az öt gyerekük is. Másokon segíteni felemelő érzés. A mások felé való
szolgálatnak kettős hatása van: felvidítja azt, akinek segítek, és
felvidít engem is.
Jó hallani, hogy nagynéném gyülekezetében vannak olyanok, akik főznek
rá, amíg talpra nem áll. Ha mind hordozzuk egymás terhét, azzal Istent
dicsőítjük. Noha távol lévő rokonaim terhét nem tudom hordozni, a
körülöttem élőkét igen. S hála a hívők közösségének, vannak, akik
könnyítnek az én családom terhein.

Imádság: Istenünk, emlékeztess bennünket arra, hogy amikor nem tudunk
ott lenni családunk közelében, megvigasztalódhatunk a mellettünk lévők
segítésében. Ámen.

Isten arra hív, hogy ott szolgáljunk, ahol vagyunk.
Anjie Greene-Martin (Wisconsin, USA)

IMÁDKOZZUNK A CSALÁDJUKTÓL TÁVOL ÉLŐKÉRT!