Csendes Percek március 1.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2008. március 1. szombat                       

Mik 6,6-8.

6 Mivel járuljak az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt?
Talán égőáldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal?
7 Talán kedvét leli az ÚR a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok
tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet
vétkes életemért?
8 Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR!
Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy
alázatos Isteneddel szemben.

                            LÁTÓ SZEMEK
                             

Mit kíván tőled az Úr? Azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. (Mik 6,8)

Egyik tavaszon családommal egy nagyvárosba utaztunk, hogy meglátogassuk
csodálatos múzeumait. Az első hideg reggelen egy hajléktalan emberbe
botlottunk, aki egy távfűtő vezeték mellett aludt a járdán. Kisebbik
fiam azonnal megkérdezte: "Miért van itt ez a bácsi?" Ahogy elhaladtunk
mellette, röviden elmagyaráztam neki, hogy ennek az embernek nincs
otthona, és a meleg vezeték közelében melegedni akar. Ezután
várakozással fordultam a nap további izgalmas kalandjai felé. A fiam
azonban valóban meglátta ezt az embert, és a látvány mély nyomot
hagyott fiatal szívében és lelkében.
Miután hazatértünk, felfigyeltem fiam lefekvés előtti imádságára.
Imádkozott azokért, akiknek nincs otthonuk, és az utcán alszanak a
hidegben dideregve. Hónapokig emlegette még imáiban a hontalanokat.
Akkoriban még semmiféle kézzel fogható segítséget nem nyújtottam a
szegényeknek. Városunkban nincsenek utcán alvó szegények. Viszont
vannak éhező gyermekek az egyik helyi napközi otthonban. A
gyülekezetünkből többekkel én is segítek meleg ételt készíteni a
gyerekeknek. A fiamnak igyekszem megmutatni, hogy az imádságon túl
hogyan lehetünk jóságosak és könyörülők másokhoz.

Imádság: Nyisd meg szemeimet Uram, hogy meglássam azokat, akiknek
szerető érintésedre van szükségük. Ámen.

Mindent képtelenség megtennem, de valamit én is tehetek.
Anne Cole Aker (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A KÖZELÜNKBEN ÉLŐ SZEGÉNYEKÉRT!