Csendes Percek június 21.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2008. június 21. szombat                       

Józs 4,10-24.

10 A ládát vivő papok a Jordán közepén álltak, amíg végbe nem ment
mindaz, amit Józsué az ÚR parancsára elmondott a népnek. Mindezt már
Mózes így parancsolta Józsuénak. A nép pedig sietve átkelt. 11 Miután
az egész nép mindenestül átkelt, az ÚR ládája is átkelt a papokkal
együtt, és a nép élére állt. 12 Rúben fiai, Gád fiai és Manassé
törzsének a fele is harcra készen kelt át Izráel fiai élén, ahogyan
meghagyta nekik Mózes. 13 Mintegy negyvenezer fölfegyverzett ember kelt
át az ÚR színe előtt, hogy harcoljon Jerikó síkságán. 14 Az ÚR naggyá
tette azon a napon Józsuét egész Izráel szemében. Éppúgy tisztelték
egész életében, mint ahogyan Mózest tisztelték. 15 Az ÚR azt mondta
Józsuénak: 16 Parancsold meg a Bizonyság ládáját vivő papoknak, hogy
jöjjenek ki a Jordánból. 17 Józsué tehát megparancsolta a papoknak,
hogy jöjjenek ki a Jordánból. 18 Amikor kijöttek az ÚR szövetségládáját
vivő papok a Jordán közepéből, alighogy szárazra tették lábukat,
visszatért helyére a Jordán vize, és úgy folyt egész medrében, mint
azelőtt. 19 Az első hónap tizedikén jött fel a nép a Jordánból, és
tábort ütött Gilgálban, Jerikó keleti határán. 20 Azt a tizenkét követ,
amelyet a Jordánból vettek ki, Gilgálban állíttatta föl Józsué, 21 és
ezt mondta Izráel fiainak: Ha majd megkérdezik fiaitok apáiktól, hogy
miféle kövek ezek, 22 magyarázzátok el fiaitoknak, hogy szárazon kelt
át Izráel itt a Jordánon. 23 Mert Istenetek, az ÚR kiszárította a
Jordán vizét előttetek, amíg átkeltetek. Így cselekedett Istenetek, az
ÚR a Vörös-tengerrel is, kiszárította előttünk, amíg átkeltünk rajta,
24 hogy megismerje a föld minden népe az ÚR kezét, hogy milyen erős az,
és hogy féljétek Isteneteket, az URat mindenkor.

                        SZÉTVÁLASZTOTT VIZEK
                        

Mert Istenetek, az Úr kiszárította a Jordán vizét előttetek, amíg
átkeltetek. Így cselekedett az Úr, hogy megismerje a föld minden népe
az Úr kezét, hogy milyen erős az, és hogy féljétek Isteneteket, az Urat
mindenkor. (Józs 4,23-24)

Mindig azt gondoltam, hogy a teológia utolsó félévét az elért
eredményeim feletti öröm hatja majd át, de sokkal inkább úgy tűnt, hogy
ez az időszak több szorongást hoz, mint örömöt. Elképzelésem sem volt,
mi lesz a diplomaosztás után. Abban a félévben kezdtem el ovasni Józsué
könyvét. Kölönösen a 4,10-24 ragadta meg a figyelmemet. Az izráelitákat
szorongással és bizonytalansággal töltötte el az előttük álló gyökeres
változás. Az én helyzetem is ugyanolyan volt, mint amilyen az övék
lehetett. Ráébredtem, hogy ahogyan Isten a Jordánon keresztül utat
készített Izráelnek, utat fog készíteni nekem is. Lehet, hogy még nem
látom, de ott lesz. Isten döntése, hogy megmutatja-e nekem.
Isten szétválsztotta a Jordán vizét, és az izráeliták meglátták, hogy
mennyire erős, dicsőséges és hatalmas Istent szolgálnak. Ugyanez az
Isten nem fog minket a víz szélén álldogálva hagyni. Ő akkor is tud
utat készíteni, ha mi nem látunk rá lehetőséget. Mert ilyen az Isten
hatalmának és szeretetének természete.

Imádság: Istenünk, mutasd meg az utat, amit nekünk szántál, s adj hozzá
bátorságot, hogy végigmenjünk rajta. Ámen.

Isten akkor is tud utat készíteni, ha mi nem látunk rá megoldást.
Emily English (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK A TEOLÓGUS HALLGATÓKÉRT!