Csendes Percek január 3.

2008. Jan. 3., Cs, 03:41:03 CET

                      2008. január 3. csütörtök                       

Gal 6,1-10.

1 Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik
lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De
azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. 2 Egymás terhét
hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. 3 Mert ha valaki
azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. 4
Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga
tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. 5 Mert mindenki a maga terhét
hordozza. 6 Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse
tanítóját. 7 Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen
amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8 mert aki a testének vet, az a
testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog
aratni örök életet. 9 A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a
maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. 10 Ezért tehát, míg
időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik
testvéreink a hitben.

                          CSALÁDI SZERETET

Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.
(Gal 6,2)

Súlyos, fertőzéses vesebetegségem néhány hétig az ágyhoz kötött.
Felépülésemig a nővérem, otthonát otthagyva hozzám költözött, hogy
gondoskodjék rólam és kislányomról. Ez a betegség alkalmat adott arra,
hogy kiszálljak a megszokott rohanásból, észrevegyem családom
szeretetét. Egészségesen fel sem tűnt, mennyire szeretnek. Mindenre
méltónak éreztem magam, egyszerűen azért, mert Isten gyermeke vagyok,
de nem értékeltem igazán családom és testvéreim szeretetét.
A rákövetkező hetekben rájöttem, hogy meg kell tanulnom alázattal
elfogadni. Sokat tanultam a nagylelkűségről is. Korábban nem éreztem a
másokra való ráhagyatkozás szükségességét. Kötelességérzettel tettem,
ha másokról kellett gondot viselnem. Ma már látom korlátaimat, és
örömmel osztom meg időmet, energiámat bárkivel, akinek különös
figyelemre van szüksége. Az engem segítő családom példájából
megértettem Isten gondoskodó szeretetének lényegét. Szeretetükből
tanulva, és Jézus Krisztus vezetése alatt, képes vagyok már az őszinte
szolgálatra másokért.

Imádság: Istenünk, köszönjük, azokat az embereket, akik támogatnak, és
gondoskodnak rólunk a szükség idején. Segíts megtanulni önmagunkat
adni. Ámen.

Hogyan mutathatom meg másoknak az Istentől túláradó mértékben kapott
szeretetet?
Lilia Gomez C. (Morelos, Mexikó)

IMÁDKOZZUNK AZ ÁGYHOZ KÖTÖTT BETEGEKÉRT!