Csendes Percek február 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2008. február 29. péntek                       

2Kor 12,1-10.

1 Dicsekednem kell, habár nem használ; rátérek azért az Úr
megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira. 2 Ismerek egy embert a
Krisztusban: tizennégy évvel ezelőtt - hogy testben-e, vagy testen
kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja -, elragadtatott a harmadik
égig. 3 Én tudom, hogy az az ember - hogy testben-e vagy testen
kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja -, 4 elragadtatott a
paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem
szabad embernek elmondania. 5 Ezzel az emberrel dicsekszem, nem pedig
önmagammal; ha csak az erőtlenségeimmel nem. 6 Pedig ha dicsekedni
akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem
magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit
tőlem hall; 7 még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem.
Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán
angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. 8 Emiatt háromszor
kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. 9 De ő ezt mondta nekem:
"Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér
célhoz." Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a
Krisztus ereje lakozzék bennem. 10 Ezért a Krisztusért örömöm telik
erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és
szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.

                        ERŐ VAGY GYENGESÉG?
                         

Pál írja: "mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős." (2Kor 12,10)

A keresztyén élet tele van finom iróniával. Az egyik, amit fölfedeztem,
hogy néha, amikor testileg erősebb vagyok a legnagyobb lelki
gyöngeségembe tudok zuhanni. Hogy lehet ez?
Természetemnél fogva elég pontos ember vagyok: szeretem a rendet, a
tervezést és a kiszámíthatóságot. Lelki utamon azonban Isten arra
tanítgat, hogy ne riadjak meg, ha valami rendezetlennek tűnik. Amikor
zavaros, áttekinthetetlen körülményekkel kerülök szembe, először
megkísérlem megkeresni az összes hiányzó láncszemet, és gyorsan
összeillesztem őket, hogy összeálljon előttem a teljes kép - bár ez
általában hagy némi kívánnivalót maga után.
De Istennek van egy jobb terve: hit által járni. Ahelyett, hogy az
egész dolog kimenetelét engedné látnom, csak az első lépést mutatja meg
a probléma kezelésében. Ahogy engedelmeskedem, feltárja előttem a
következő lépést. Néha nyugtalan vagyok, hogy nem tudom irányítani a
dolgokat, de ahogy lépésről lépésre Krisztussal járok, ez az út egyre
természetesebbé válik számomra. Folyamatosan tanulgatom, hogy amikor
gyengének és sebezhetőnek érzem magam, rábízhatom magam Isten végtelen
erejére.

Imádság: Mennyei Atyám, segíts, hogy ne a saját erőmre építsek, hanem
nálad keressek igazi erőt. Ámen.

Ha felismerem a gyengeségem, utat engedek Isten erejének.
Lois Duble (Maryland, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY GYENGESÉGÜNKBEN AZ URAT KERESSÜK!