Csendes Percek február 9.

2008. Feb. 9., Szo, 03:41:04 CET

                       2008. február 9. szombat                       

Zsolt 118,21-29.

21 Hálát adok neked, hogy meghallgattál, és megszabadítottál.
22 Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő.
23 Az ÚRtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben.
24 Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!
25 Ó URam, segíts meg! Ó URam, adj szerencsét!
26 Áldott, aki az ÚR nevében jön! Megáldunk titeket az ÚR házából.
27 Az ÚR az Isten, ő adott nekünk világosságot. Kötelekkel kössétek az
ünnepi áldozatot az oltár szarvaihoz!
28 Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, magasztallak téged!
29 Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!

                        ÖRVENDJÜNK E NAPON!

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!
(Zsolt 118,24)

"Ó, Uram, olyan fáradt vagyok". Hetek óta ezzel a morgással kezdek
minden áldott napot. Több mint hét éve gondoztuk férjemmel együtt
ágyhoz kötött, idős édesanyját. Ennek a gondoskodásnak a nyomása
egyszerűen maga alá gyűrt.
Egyik reggel, amikor felkeltem, a Zsolt 118,24 jutott eszembe. Kinéztem
az ablakon, és a hóval borított tájat láttam. Nem nagyon szeretek
átgázolni a havon, de el kell ismernem, gyönyörű volt a látvány. "Ez az
a nap, amelyet az Úr elrendelt." - mondtam magamnak. "Vigadozni és
örülni fogok ma". Felöltöztem, és kimentem megetetni a csirkéket. A
reggeli zsörtölődés helyett az Urat kezdtem dicsőíteni a teremtés
szépségéért. Isten ajándéka, az öröm, meggyógyította hozzáállásomat, és
békével töltötte be szívemet és gondolatomat, amint nekiindultam a nap
feladatainak.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy te adsz igazi okot és erőt az örömre
az életünkben. Ámen.

Az Úrban való öröm új színt ad a napunknak.
Marie E. DisBrow (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK TEHETETLEN IDŐSEKET GONDOZNAK!