Csendes Percek augusztus 27.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2008. Aug. 27., Sze, 03:41:02 CEST


                      2008. augusztus 27. szerda                      

Ézs 43,1-7.

1 De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel:
Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
2 Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak
el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.
3 Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!
Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted.
4 Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért
embereket adok helyetted, életedért nemzeteket.
5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet,
és napnyugatról összegyűjtelek.
6 Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide
fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről,
7 mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem,
formáltam és alkottam.

                       VÉDELEM A VIHAR IDEJÉN
                       

A föld végéről kiálltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem
a kősziklára, mert az igen magas nekem. (Zsolt 61,3)

A nyári vihar a vízen nagyon hirtelen meglepheti az embert. Ezt egy
majdnem tökéletes napon tanultam meg, olyan tízéves koromban. A víz
nyugodtnak tűnt, amint édesapám csónakunkat lefelé irányította a
folyón, míg én öcséimmel békésen horgászgattam. Aztán minden
figyelmeztetés nélkül egyik pillanatról a másikra feltámadt a szél, és
mielőtt összepakolhattunk volna, hirtelen elszürkült az ég. Villámok
cikáztak, mintha csak fémcsónakban üldögélő kisgyermekek után
ácsingóztak volna.
"Mindenki feküdjön hasra!" - kiáltotta édesapám túlharsogva az orkán
üvöltését. Amennyire csak lehetett, összekuporodtunk a hajófenéken, és
behunytuk a szemünket, mialatt édesapám tovább kormányozta a csónakot
lefelé a folyón. Nemsokára egy part menti sziklafalra mutatott.
Odairányította a csónakot, aztán segített nekünk is átmászni egy kis
barlangba, ahol biztonságban megvártuk a vihar végét.
Mikor az élet hirtelen változást hoz, vagy valamilyen veszély fenyeget,
gyakran eszembe jut az a bizonyos nap és egy zsoltárvers: "Isten a mi
oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban."
(Zsolt 46,2) Bízhatunk Istenben az élet dühöngő viharai között is!

Imádság: Oltalmazz bennünket Urunk, és biztos menedékbe irányítsd
lépteinket a veszély idején. Csöndesítsd le az életünkben és lelkünkben
tomboló viharokat. Ámen.

Az isteni menedéket kereshetjük a tomboló vihar alatt.
Judith Fulp-Eickstaedt (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A CSALÁDI KIRÁNDULÁSON LÉVŐKÉRT!


További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról