Csendes Percek szeptember 18.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2007. szeptember 18. kedd                       

Lk 24,36-53.

elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a
kenyér megtöréséről.
36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így
köszöntötte őket: "Békesség nektek!" 37 Azok megrettentek, és
félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 38 Ő azonban így
szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a
szívetekben? 39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én
vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és
csontja, de amint látjátok, nekem van." 40 És ezeket mondva, megmutatta
nekik a kezét és a lábát. 41 Mikor pedig még mindig nem mertek hinni
örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami
ennivalótok?" 42 Erre adtak neki egy darab sült halat. 43 Elvette és
szemük láttára megette. 44 Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam
nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami
meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a
zsoltárokban." 45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az
Írásokat, 46 és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak
szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak
közül, 47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot
minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48 Ti vagytok erre a tanúk. 49
És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a
városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."
50 Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta
őket. 51 És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a
mennybe. 52 Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek
Jeruzsálembe; 53 mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

                         SZÁMOS BIZONYÍTÉK
                          

Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.
(Jer 29,13)

Néha nagyon nehéz elhinnem, hogy Isten tényleg valóság. Pedig annyiszor
és olyan sokféle bizonyítékát adta már. Megnyitotta a szememet, és
megmutatta mi az igazság, mégis, néha amikor visszatekintek, arra
gondolok, talán csak a túl élénk fantáziám volt az egész. Meg tudom
érteni a tanítványokat, akik kételkedtek, és a feltámadás után meg
kellett érinteniük Jézust, hogy elhiggyék, hogy ő valóság.
Amikor engedem, hogy Isten megnyissa előttem a Bibliát, érzem az Úr
érintését. Ez az érzés olyan kellemes, mint amikor először fogta meg a
kezem a fiú, akit szerettem. Olyan gyengéd, mint amikor egy újszülött
kisbaba arcával hozzásimul a mellkasomhoz. Olyan örömteli, mint amikor
egy új barátom átölel, mert tudom, hogy már olyan jó barátok lettünk,
hogy így üdvözölhetjük egymást. És olyan vigasztaló, mint amikor
édesanyám halála után a bátyám átölelt, és sokáig nem engedtük el
egymást. Krisztus jelen van az életünkben.

Imádság: Szerető Istenünk, erősítsd a hitünket. Emlékeztess minket,
hogy mindig hozzád forduljunk, mert a te lelked mindig ott van, hogy
megérinthessük. Ámen.

Isten szeretete és vigasztalása valóság. Ha keressük, meg fogjuk
tapasztalni!
Stella Burkhalter (Texas, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI KERESI ISTENT!