Csendes Percek október 2.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2007. október 2. kedd                         

Józs 11.

1 Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött
Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához, 2 és
azokhoz a királyokhoz, akik az északi hegyvidéken laktak, meg a
Kinnerettől délre levő síkságon, Sefélá-alföldön, meg a Dór mellett
levő nyugati dombvonulaton; 3 a keleten és nyugaton lakó kánaániakhoz,
az emóriakhoz, a hettitákhoz, a perizziekhez és jebúsziakhoz a
hegyvidékre és a Hermón alatt lakó hivviekhez Micpá földjére. 4 Ezek
kivonultak egész táborukkal. Annyi volt a nép, mint a tenger partján a
homok; ló és harci kocsi is igen sok volt. 5 Mindezek a királyok
egyesültek, és amikor megérkeztek, közösen ütöttek tábort a Méróm
vizénél, hogy harcoljanak Izráel ellen. 6 Akkor ezt mondta az ÚR
Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkor Izráelnek adom
mindnyájukat halálra sebezve. Vágd át lovaik inát, és gyújtsd fel harci
kocsijaikat! 7 Józsué hirtelen rájuk tört egész hadseregével a Méróm
vizénél, és megtámadta őket. 8 Az ÚR pedig Izráel kezébe adta őket.
Megverték, és üldözték őket Szídón-Rabbáig és Miszrefót-Májimig, és a
Micpe-völgyig kelet felé. Megverték őket, senkit sem hagytak
elmenekülni. 9 Úgy tett velük Józsué, ahogyan meghagyta neki az ÚR:
Lovaik inát átvágatta, harci kocsijaikat pedig fölgyújtotta.
10 Akkor visszafordult Józsué, elfoglalta Hácórt, királyát pedig
megölte karddal. Mindezeknek a királyságoknak Hácór volt azelőtt a
fővárosa. 11 Kardélre hányta, kiirtotta a benne levő élőlényeket mind,
nem maradt meg egyetlen élő sem; Hácórt pedig fölperzselte. 12 Ezeknek
a királyoknak minden városát elfoglalta Józsué királyaikkal együtt, és
kardélre hányta, kiirtotta őket, ahogyan Mózes, az ÚR szolgája
parancsolta neki. 13 De a halmokon álló városokat nem perzselte föl
Izráel, egyedül csak Hácórt perzselte fel Józsué. 14 Ezeknek a
városoknak minden zsákmánya és állata Izráel fiainak zsákmánya lett.
Csak az embereket hányták kardélre, amíg mindenkit ki nem pusztítottak.
Nem hagytak meg egy lelket sem. 15 Ahogyan az ÚR megparancsolta
szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy
cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az ÚR Mózesnek
parancsolt. 16 Így foglalta el Józsué azt az egész országot: A
hegyvidéket, az egész Délvidéket és Gósen egész földjét, a
Sefélá-alföldet és a síkságot, Izráel hegyvidékét és alföldjét, 17 a
Kopaszhegytől, amely Széír irányában emelkedik, Baal-Gádig, mely a
Libánon völgyében a Hermón-hegy lábánál fekszik. Összes királyukat
elfogta, levágta, megölte. 18 Hosszú ideig viselt háborút Józsué ezek
ellen a királyok ellen. 19 Egyetlen város sem köthetett békét Izráel
fiaival, csak a Gibeónban lakó hivviek. Mindent harcban foglaltak el.
20 Mert az ÚR megkeményítette a szívüket, hogy harcoljanak Izráel
ellen. Ezért Izráel kiirtotta őket, nem volt irgalom számukra, hanem
kipusztították őket, ahogyan az ÚR parancsolta Mózesnek. 21 Abban az
időben elment Józsué, és kipusztította az anákokat a hegyvidékről,
Hebrónból, Debirből, Anábból, Júda egész hegységéből és Izráel egész
hegységéből. Városaikkal együtt kiirtotta őket Józsué. 22 Nem maradtak
anákok Izráel fiainak földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban
maradtak meg. 23 Így foglalta el Józsué az egész országot, egészen úgy,
ahogyan az ÚR megígérte Mózesnek. Józsué pedig átadta azt Izráelnek,
hogy birtokolják, mindegyik törzs a maga részét. És béke lett az
országban a háború után. 

                          ISTEN VELEM VAN!
                          

Mert ő mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsid
13,5)

Délután negyed négykor telefonon hívtak. A Lancaster megyei
Pennsylvania amish iskolájában egy lövöldözés során öt fiatal lány
vesztette életét, további öt pedig súlyosan megsérült. A lövöldöző a
közösség egyik férfitagja volt, aki egy 20 évvel korábbi esemény miatt
gyűlölte a nőket. "Miért, Uram? Hol vagy most? Érezték-e a lányok a
borzalom közepette a te jelenlétedet? Mi van a családjukkal?
Megtaláltak-e téged? Érezték-e közelségedet fájdalmukban?" - kérdeztem
Istentől.
Néhány igeversre emlékeztem, miközben Istenhez kiáltottam. "Nem maradok
el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsid 13,5) és "Légy erős és
bátor. Ne félj... mert veled van Istened, az Úr, amerre csak jársz."
(Józs 1,9) Arra is emlékeztem, hogy Isten ismeri a gyermek
elvesztésével járó fájdalmat, és megérti kérdéseinket, érzéseinket és
kiáltásainkat. Isten nem büntet a miértjeinkért. Éppen ellenkezőleg!
Megígéri, hogy velünk lesz, bátorít és szeret, még kérdéseink özönében
is.
Tudom, hogy Isten velünk van, még ha nem is érezzük jelenlétét.
Lancaster megye polgáraként személyesen nyújthatok vigaszt gyászoló
szomszédaimnak és barátaimnak. Ha közösségünket szerencsétlenség
sújtja, bármelyikünk lehet Isten füle, szeme, keze vagy lába, hogy
szeretettel forduljon a szenvedő emberekhez. Isten ölelő karjaivá
válhatunk számukra.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy. Ámen.

Hogyan válhatok ma Isten szeretetének eszközévé?
Mary N. Boll (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET TRAGÉDIA ÉRT!