Csendes Percek november 12.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2007. november 12. hétfő                       

Zsolt 104,5-24.

5 Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.
6 Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is
állt a víz.
7 Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.
8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet
készítettél nekik.
9 Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a
földet.
10 Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek
között.
11 Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják
szomjukat.
12 Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.
13 Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól
tartod a földet.
14 Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
15 és bort, ami felvidítja az ember szívét, és ragyogóbbá teszi arcát
az olajnál, a kenyér pedig erősíti az ember szívét.
16 Jóllaknak az ÚR fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett,
17 ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik.
18 A magas hegyeken a zergék, a sziklákon a mormoták találnak
búvóhelyet.
19 Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely
ismeri pályáját.
20 Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz, amikor nyüzsög az erdő
mindenféle vadja,
21 az oroszlánok zsákmányért ordítanak, sürgetve Istentől eledelüket.
22 Ha felragyog a nap, visszahúzódnak, és tanyáikon heverésznek.
23 Az ember munkába indul, és dolgozik egészen estig.
24 Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad,
tele van a föld teremtményeiddel.

                       ÉSZRE NEM VETT SZÉPSÉG
                       

Figyeljétek meg a mezei liliomokat... Salamon teljes dicsőségében sem
öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. (Mt 6,28-29)

A férjem természeti képekre specializálódott fotóművész. Egyik
alkalommal, amikor a Grand Canyon szélén álltunk, látta, hogy sötét
viharfelhők közelednek, és tudta, hogy nagyon jó képeket lehetne
készíteni róluk. A fényképezőben már csak egy kocka maradt, ezért ki
akarta cserélni a filmet.
Mivel nem akarta elpazarolni az utolsó kockát, keresett valamit, amit
lefényképezhet. Néhány lépésre egy vöröseslila bogáncsot talált.
Gyorsan beállította a fényképezőt, megcsinálta a képet, és készen is
állt, mire a vihar vészjóslón odaért.
Erről a bogáncsról készült kép évek óta a férjem egyik legsikeresebb
képe. Megjelent egy folyóirat címlapján és egy naptárban is. A viharról
készült képek soha sehol nem jelentek meg; nem volt olyan rendkívüli
látvány, mint ahogy remélte.
Az életben is így van ez. Miközben a "nagy" dologra várok, amit annyira
szeretnék, nem látom meg a szépséget az Isten által ajándékozott
emberekben és eseményekben. Mint ahogyan a férjem csak egy futó
pillantást vetett a bogáncsra, én sem veszem észre ezeket, miközben
mohón várom azt, amitől majd, úgy gondolom, csodálatos lesz az életem.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy meglássuk a minket körülvevő csodákat,
amiket eddig nem vettünk észre. Ámen.

Istent megtiszteljük, ha észrevesszük a körülöttünk lévő szépséget.
Betty Steele Everett (Ohio, USA)

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY LÁSSUK A MAI NAP SZÉPSÉGÉT!