Csendes Percek május 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                         2007. május 29. kedd                         

Zsolt 16.

1 Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád
menekültem!
2 Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó
nekem.
3 A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden
kedvem.
4 Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be
nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
5 URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
6 Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
7 Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet
bensőm.
8 Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
9 Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
10 Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved
leszálljon a sírba.
11 Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké
tart a gyönyörűség jobbodon.

                          ÚJ LÁTÁS, ÚJ ÚT!
                          

Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét,
kérdezősködjetek az ősi ösvények után, melyik a jó út, és azon
járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek! De ők ezt mondták: Nem
megyünk! (Jer 6,16)

A vállalkozó kedvűeket kivéve, általában nem vagyunk elragadtatva,
amikor a terelőút jelét látjuk. De úgy tűnik, Isten időnként
megváltoztatja az emberi terveket. A Bibliában mindenütt azt látjuk,
Isten hogyan szól közbe azok életébe, akik igyekeznek saját útjukon
haladni.
Például, Hágár, Száraj szolgálója, elmenekült úrnőjétől, de az Úr
angyala rátalált, és reményteljes életutat mutatott számára (1Móz 16).
Bálámnak gazdag jutalmat ajánlottak, ha megátkozza Isten népét, de
útközben találkozott Isten angyalával, aki új irányt adott a
küldetésének, így végül megáldotta Izráelt (4Móz 22-24). Saul
keresztyéneket üldözni indult Damaszkuszba, de Krisztus megtalálta őt
az úton és örökre megváltoztatta az életét (ApCsel 9, 1-19). Két utazó,
útban Emmaus felé, telve volt kétségbeeséssel, mígnem Krisztus vigaszt
és reményt hozva szegődött melléjük (Lk 24,13-35).
Isten keresztezi az életünket, hogy egy jobb ösvényre térítsen,
olyanra, ami az átkot áldásra, terveinket az ő céljaira,
kétségbeesésünket reményre változtatja.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy minden utat nyitott szívvel fogadjunk,
amit elénk társz. Ámen.

Amikor Istennel találkozunk, új távlat nyílik előttünk!
Carey Clark (Ontario, Kanada)

IMÁDKOZZUNK NYITOTTSÁGÉRT ISTEN MEGLEPETÉSEIRE!