Csendes Percek március 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2007. március 29. csütörtök                      

Ef 6,10-20.

10 Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. 11
Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög
mesterkedéseivel szemben. 12 Mert a mi harcunk nem test és vér ellen
folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a
gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. 13 Éppen
ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a
gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. 14 Álljatok meg
tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a
megigazulás páncélját, 15 felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma
hirdetésének a készségével. 16 Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát,
amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. 17 Vegyétek fel
az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. 18
Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a
Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal
könyörögve az összes szentekért; 19 és énértem is, hogy adassék nekem
az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az
evangélium titkát, 20 amelynek követe vagyok a bilincsben is, hogy
bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell.

                            ERŐ AZ ÚRBAN
                            

De az én Uram, az Úr, megsegít engem. (Ézs 50,7)

Egy kollégám gyászolóknak nyújt lelki támogatást. Egyszer a felesége
egyik rokonának temetésénél kellett közreműködnie. Vonakodva egyezett
bele. A szertartás reggelén tizenkétéves fia megkérdezte: "Mit fogsz
mondani?"
Beszélgettek, majd a fiú így szólt: "Elmehetek veled?"
Apja visszahőkölt: "Te mit fogsz mondani?"
Mire a fiú: "Csak ott állok melletted."
Ahogy hallgattam kollégám történetét, arra gondoltam, hogy gyakran
helytelenül azt feltételezzük, egyedül vagyunk. Elfelejtjük, hogy akik
hozzánk tartoznak, velünk állnak napsütésben és viharban egyaránt. Hová
lennénk család, barátok és kollégák nélkül? Nem egyedül járunk, hanem
másokkal együtt.
Ugyancsak eszembe jutottak Ézsaiás szavai. Emberekben csalatkozhatunk,
de az Úr mindig ott van, hogy segítsen. Isten életünk páncélja, megóv
bennünket, amikor képtelenek vagyunk magunkat megvédeni. Isten ígérete,
hogy megsegít bennünket, mindig igaz, függetlenül életünk
körülményeitől.

Imádság: Istenünk, amikor nyugtalanok vagyunk, emlékeztess minket, hogy
terheinket átadhatjuk neked, és megsegítesz bennünket. Ámen.

Krisztus velünk van minden nap a világ végezetéig (Mt 28,20).
William L. Dike (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK TEMETÉSEN VESZNEK RÉSZT!