Csendes Percek március 9.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2007. március 9. péntek                        

1Kir 19,4-12.

4 Illés pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy
rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most
már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! 5 Azután
lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal
érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! 6 Amikor
föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy
korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. 7 Az ÚR angyala
másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél,
mert erőd felett való út áll előtted! 8 Ő fölkelt, evett és ivott, és
annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten
hegyéig, a Hórebig.
9 Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak
így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés? 10 Ő így felelt:
Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai
elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig
fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el
akarják venni. 11 Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR
színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a
hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a
szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a
földrengésben. 12 A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a
tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.

                         ÚTMUTATÁS HÁTULRÓL
                         

Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok,
se jobbra, se balra ne térjetek le! (Ézs 30,21)

Rögös életút vezetett az Úrhoz, de nem sokkal azután, hogy
beilleszkedtem egy gyülekezetbe, megkértek, segítsek az úrvacsora
kiszolgáltatásánál. Amikor az első alkalommal segédkeztem a
lelkészünknek, félénk és bizonytalan voltam magam felől. A másik két
csapat elől osztotta az úrvacsorát, mi a lelkésszel kimentünk azokhoz,
akik nem tudtak az oltárhoz jönni.
Mivel én vittem a kenyeret, a lelkész előtt lépdeltem, és abban a
szokatlan helyzetben találtam magam, hogy úgy követtem valakit, hogy
mögöttem volt. A fülembe súgott halk szavakkal, vagy egy gyengéd
érintéssel a vállamon, feltűnés nélkül irányított végig a templomon,
anélkül, hogy bárki is észrevette volna. Amikor rájöttem, hogy a
lelkész tudja, hogy irányításra szorulok, és vezetni fog, kényelmetlen
érzéseim szertefoszlottak. Teljes szívvel figyelhettem mindazokra, akik
tőlünk vették az úrvacsorát aznap reggel.
Isten is hasonlóképpen munkálkodik. Amíg a hit útján járunk, a fülünkbe
súg, vagy gyengéd érintéssel mutatja az utat. Lehetőségünk van
hallgatni Istenre, és átengedni neki az irányítást.

Imádság: Istenünk, segíts felismernünk szerető útbaigazításodat. Adj
bizalmat, hogy kövessünk, bármerre vezetsz. Ámen.

Isten gyengéden, halkan és szeretettel vezet.
Roz Phillips (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK VEZETÉSRE VÁGYNAK!