Csendes Percek március 6.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2007. március 6. kedd                         

Ézs 55,6-13.

6 Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg
közel van!
7 Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az
ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.
8 Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem
az én utaim - így szól az ÚR.
9 Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én
utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
10 Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a
magvetőnek és kenyeret az éhezőnek,
11 ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám
üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.
12 Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A
hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind
tapsolnak.
13 A tövis helyén ciprus nő, a csalán helyén mirtusz nő. Az ÚR
dicsőségére lesz ez, örök jelül, amely nem pusztul el.

                             JOBB TERV
                              

Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én
utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. (Ézs
55,9)

Gyülekezeti termünk túl kicsi volt, ezért különösen aggódtunk, hogyan
fogjuk elhelyezni azt a sok vendéget, akik a közelgő nagy ünnepünkre
jönnek. Mialatt az együttléthez szükséges bevásárlást intéztem,
felhívott a bátyám, és elmondta, hogy a helyi önkormányzat lebontatja
azokat az épületeket, amelyek megfelelő engedélyek nélkül épültek, és
ezek között van a templomunk is a kiegészítő helyiségeinkkel együtt.
Nehéz próbatétel volt ez gyülekezetünk számára. Hirtelen nem azon
aggódtunk már, milyen kicsi a termünk, hanem azon, megmarad-e
egyáltalán. A hatóságokkal való küzdelmünk eredménytelen volt. Csak azt
engedték meg, hogy az eredeti épületünk helyén egy sátrat állítsunk
fel. Négy hónappal később váratlan dolog történt. Megengedték, hogy
telekhatárunkon túlra is kiterjesszük a sátrat, ezáltal több embert
tudtunk elhelyezni. Mialatt mi egy nagyobb imateremről gondolkoztunk,
az Úrnak más terve volt. Jóllehet azok az idők nagyon zűrzavarosnak
tűntek számunkra, Isten teljesen világossá tette az utat. Azóta látom
már, hogy Isten tervei messze felülmúlják a mieinket.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy ne magunkra és terveinkre
hagyatkozzunk, hanem a te akaratodat keressük. Ámen.

Ahol mi nem látunk esélyt, Isten ott is tud utat készíteni.
Samson Otiero (Nairobi, Kenya)

IMÁDKOZZUNK A HATÓSÁGOKKAL VÍVÓDÓ GYÜLEKEZETEKÉRT!