Csendes Percek július 16.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2007. július 16. hétfő                        

Péld 3,3-6.

3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd
fel a szíved táblájára!
4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.
5 Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.

                              AZ ATYA
                               

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló,
hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá
leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1Jn
3,2)

22 éves egyetemista vagyok, egy távoli városban tanulok. Nagyon ritkán
tudok "haza" menni. Talán, nem is kell részleteznem, milyen sokat ér
számomra, hogy itt, ahol élek és tanulok, rátaláltam a kedvesemre és
egy jó barátra. Ők egész egyszerűen valóságos kincset jelentettek
számomra. Nemrég azonban megszűnt a kapcsolatom a kedvesemmel. A
napokban kénytelen voltam lemondani a mély és őszinte baráti
kapcsolatról is.
Majdnem azt gondolva, hogy teljesen magamra maradtam, sétálgattam a
városban. Sokat gondolkodtam édesapámon, akit még sohasem láttam. Arra
gondoltam, ha most megismerhetném őt, biztosan együtt érezne velem, de
lehet, hogy egy ugyanilyen gondokkal küszködő embert ölelhetnék át
benne.
Hirtelen eszembe jutott mennyei gondviselő Atyám. Édesapámat nem
valószínű, hogy valaha is megismerhetem, elveszett kedvesemet és
barátomat nem biztos, hogy visszakaphatom. De egy bizonyos, Isten
gyermeke vagyok! Azé az Istené, akit megismertem Jézus Krisztusban,
akit bármelyik pillanatban megszólíthatok, átölelhetek egy imában.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy kegyelmesen válaszolsz kiáltásainkra.
Te légy gondviselőnk mindörökké! Ámen.

A szülői szeretetnél is jobban bízhatunk Mennyei Atyánkban!
Sajó Norbert (Marosvásárhely, Románia)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM HALLJÁK ISTEN SZAVÁT!