Csendes Percek január 1.

2007. Jan. 1., H, 03:41:02 CET

                        2007. január 1. hétfő                         

Ézs 59,9-21.

9 Ezért van távol tőlünk a törvény, és nem ér el hozzánk az igazság.
Világosságra várunk, de csak sötétség van, napfényre, de homályban
járunk.
10 Tapogatjuk a falat, mint a vakok, tapogatózunk, mint akinek nincs
szeme. Botladozunk fényes délben, mintha alkonyat volna, és sötétségben
vagyunk, mint a holtak.
11 Morgunk mindnyájan, mint a medvék, nyögdécselünk, mint a galambok.
Törvényességre várunk, de nincs, segítségre, de távol van tőlünk.
12 Bizony, sok bűnt követtünk el veled szemben, vétkeink ellenünk
beszélnek. Bizony, tele vagyunk bűnnel, gonoszságunkat be kell
ismernünk.
13 Bűnösök vagyunk, megtagadtuk az URat, hűtlenül eltértünk
Istenünktől. Erőszakot és lázadást hirdettünk, szívünk hazug beszédet
gondolt és szólt.
14 Háttérbe szorul a törvény, távol áll az igazság, elbukik a hűség a
tereken, nem érvényesülhet a becsület.
15 Oda van már a hűség, és aki a rosszat kerüli, zsákmányul esik. Látta
ezt az ÚR, és rossznak ítélte, hogy nincs törvényes rend.
16 Amikor látta, hogy nincs ott senki, és elámult, hogy nincs, aki
közbelépjen, saját karja segítette őt, saját igazsága támogatta.
17 Felöltötte az igazságot mint páncélt, védelmező sisak van a fején. A
bosszúállás ruháit öltötte magára, felindulása mint köpeny borul rá.
18 Amilyenek voltak a tettek, aszerint fog megfizetni. Haraggal fizet
ellenfeleinek, tetteik szerint ellenségeinek, tetteik szerint fizet meg
a szigeteknek.
19 Félni fogják az ÚR nevét napnyugaton, és dicsőségét napkeleten,
amikor eljön mint egy sebes folyam, amelyet az ÚR szele korbácsolt föl.
20 De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! - így szól az
ÚR.
21 Ilyen szövetségem van nekem velük - mondja az ÚR: Lelkem, mely
rajtad nyugszik, és igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a
szádból, utódod szájából és utódod utódainak a szájából, mostantól
fogva mindörökké - mondja az ÚR.

                      KELJ FEL, ÉS TÜNDÖKÖLJ!

Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr
dicsősége. (Ézs 60,1)

Sötét kora reggel volt, és esett az eső, nem akarózott kibújnom az
ágyamból. Félévi szünet volt a főiskolán, s nagyon kimerültnek éreztem
magam. A közeli környezetemben három barátom halt meg a karácsony
előtti két hétben. A világ másik felén pedig 11 országban a szökőár
pusztította el az otthonokat, száz-ezrek életét követelve. Én itt
voltam biztonságban az ágyam melegében, és nem akartam szembenézni az
új nappal. Végül felvettem a köntösömet, és lementem, hogy elolvassam a
postán kapott karácsonyi üdvözleteket.
Az egyik lap különösen megragadta figyelmemet. Élénk kék betűkkel így
szólt az egyszerű üzenet: "Kelj fel, tündökölj, mert eljött
világosságod!" Mintha az Úr maga szólt volna hozzám. Kelj fel, és
indulj, mert az Úr dicsősége ragyog rajtad, habár odakünn sivár sötét
van, és a halál és a pusztulás változtatta meg gyökeresen sokak életét.
A katasztrófasújtott országokba nem utazhattam el, de küldhettem
reményt adó üzeneteket és anyagi segítséget. Ezután imádkoztam a
túlélőkért.
Isten választott népét arra szólította fel, hogy tündököljenek a halál
és a pusztulás közepette, reményt nyújtva a világnak. Ez a felszólítás
ránk is áll!

Imádság: Istenünk, adj hitet, hogy bízzunk a világot megmentő
jóságodban, és adj erőt, hogy eszközeid lehessünk szándékod
véghezvitelében. Ámen.

Fényt és reményt hozó isteni küldöttek lehetünk.
Christa Eckert-Blum (Ohio, USA)

IMÁDKOZZUNK A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ÁLDOZATAIÉRT!