Csendes Percek augusztus 28.

2007. Aug. 28., K, 03:41:02 CEST

                       2007. augusztus 28. kedd                       

Zsolt 121.

1 Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
4 Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
5 Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
6 Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
8 Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.

                          ISTEN OLTALMÁBAN

Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor. (Zsolt 121,8)

Éppen Angliába tartottam, hogy részt vegyek felekezetünk évi
konferenciáján. Ez volt az első külföldi utam, melyet egyedül tettem
meg. Az előkészületek és az úttal kapcsolatos aggodalmaim elvették az
utazás örömét. Hitvesem azt tanácsolta, hogy az Úrban keressek
megnyugvást.
Közvetlenül az indulás előtt a 121. zsoltárt olvastuk. Eszembe jutott,
hogy minden aggodalmam ellenére, Isten velem van! Ez csalhatatlan
bizonyosság volt számomra.
A rám váró eseményeken gondolkodva a 10 órás út során alig hagytam el
ülőhelyemet. Leszállás után, a kijárat felé tartva egy pálmaággal
integető házaspár várt, és melegen üdvözölt.
A konferencia következő napjain megtanultam, hogy világszerte élő
testvéreim félelmei és kihívásai ugyanazok, mint amelyekkel magam is -
fiatal kubaiként - naponta megküzdök. Krisztus szeretete egyetlen
családdá egyesít bennünket. Ebben a közösségben, sok mérföldre a saját
gyülekezetemtől megtapasztaltam Isten szeretetét és gondoskodását.
Igen, az Úr megőrzött "jártomban-keltemben".

Imádság: Urunk, adj békét nekünk az ismeretlentől való félelmeink
között. Köszönjük, hogy a hívők közösségében megmutatod irántunk való
szeretetedet. Ámen.

Mivel Isten világméretű családjának tagjai vagyunk, soha nem vagyunk
igazán egyedül.
Andria Amores Chinea (Holguin, Kuba)

IMÁDKOZZUNK AZ UTAZÓKÉRT!