Csendes Percek augusztus 7.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2007. augusztus 7. kedd                        

Kol 3,12-17.

12 Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és
szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget,
türelmet. 13 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha
valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott
nektek, úgy tegyetek ti is. 14 Mindezek fölé pedig öltsétek fel a
szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. 15 És a Krisztus
békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy
testben. És legyetek háládatosak. 16 A Krisztus beszéde lakjék bennetek
gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek
egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással
énekeljetek szívetekben az Istennek. 17 Amit pedig szóltok vagy
cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya
Istennek őáltala.

                           SZABAD VAGYOK!
                           

Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek
panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy
tegyetek ti is. (Kol 3,13)

Gyerekkoromban apám megerőszakolt, és még 40 évvel később is
mélységesen gyűlöltem emiatt. Mikor gyerek voltam, féltem vele egyedül
lenni, és mint felnőtt, azzal fejeztem ki érzéseimet iránta, hogy soha
nem látogattam meg. Istent is ezért nem hívtam soha "Atyámnak", mert
ebben a szóban túl sok rossz élmény elevenedett meg bennem.
Nemrégiben arra kértem Istent, bocsásson meg nekem, és töltsön meg
szeretettel. Az életem megváltozott. Soha eddig nem tapasztaltam
magamban ennyi szeretetet, és megbocsátást. Mikor apámat arra kértem,
bocsásson meg gyűlöletemért, és addigi viselkedésemért, csoda történt.
Nemcsak hogy megbocsátott, de ő kérte az én bocsánatomat, első
alkalommal beismerve korábbi tettét.
Soha többé nem voltam mérges rá. Az eddig köztünk levő tátongó lyukat
szeretet és megbocsátás töltötte be. A megbocsátás által szabad lettem!

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy szeretsz bennünket, bármennyire
érdemtelenek vagyunk. Jézus szavaival könyörgünk: "Bocsásd meg
vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne
vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.

Nem tudunk szeretni, míg meg nem bocsátunk.
Michele Raisch (Új-Mexikó, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYERMEKKORI ERŐSZAK TÚLÉLŐIÉRT!