Csendes Percek április 22.
csendespercek at lists.ghost.hu
csendespercek at lists.ghost.hu
2007. Ápr. 22., V, 03:41:01 CEST
2007. április 22. vasárnap
Ézs 49,13-21.
13 Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, törjetek ki ujjongásba, hegyek!
Mert megszánta népét az ÚR, és könyörül a nyomorultakon.
14 De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az
én Uram!
15 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe
gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!
16 Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.
17 Fiaid hozzád sietnek, pusztítóid és rombolóid pedig kivonulnak
belőled.
18 Emeld föl a tekintetedet és nézz körül: mind összegyűltek, eljöttek
hozzád. Életemre mondom - így szól az ÚR -, hogy ékszerként veszed föl
valamennyit, magadra aggatod őket, mint egy menyasszony!
19 Feldúlt országod pusztán heverő romjai még szűkek lesznek az ott
lakóknak, mert eltávoznak pusztítóid.
20 Majd mondják még neked gyermekeid, akiktől meg voltál fosztva: Szűk
nekem ez a hely, menj odébb, hadd telepedjem le!
21 Ezt mondod majd magadban: Ki szülte ezeket? Hiszen én gyermektelen
és meddő voltam, fogságban éltem, száműzötten. Ki nevelte ezeket?
Hiszen én egyedül maradtam, honnan valók ezek?
ISTEN KEZÉBEN
Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén?
Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme
tenyerembe véstelek be. (Ézs 49,15-16)
Anyának lenni feltételezhetően örömteli érzés, én azonban depressziós
lettem. Lányunk hazahozatala után, néhány napon belül rám tört az
alkalmatlanság, kételkedés és félelem érzése. Talán Isten nem a
legalkalmasabb embert áldotta meg ezzel a gyermekkel? Úgy éreztem, nem
vagyok képes arra, hogy szülő legyek, sőt az anyasággal járó
felelősséget sem akartam. Olyan erőteljes volt bennem a szégyenérzet, a
bűntudat és a zavartság, hogy öngyilkosságra gondoltam.
Végül, miután heteken át kínlódtam, és próbáltam egyedül küzdeni a
depresszió ellen, Istennél kerestem segítséget. A szülés utáni
depresszió túl nagy probléma volt nekem, nem tudtam megbirkózni vele.
Isten azonban együtt érzett velem és erőt adott ahhoz, hogy
konzultáljak orvosommal, és igénybe vegyem a szükséges segítséget. Még
fontosabb volt, hogy Isten emlékeztetett: anyaként nem vagyok egyedül.
Kislányom élete már be van vésve Isten tenyerébe. Biztos lehetek: én
vagyok a megfelelő ember arra, hogy az édesanyja legyek.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük neked az élet ajándékát. Segíts
minden nap abban a tudatban élni, hogy kezedben tartasz bennünket!
Ámen.
Mikor alkalmatlannak érezzük magunkat, Isten különösen közel van
hozzánk.
Renea S. Walkotten (Michigan, USA)
IMÁDKOZZUNK A SZÜLÉS UTÁNI DEPRESSZIÓBAN LÉVŐ ANYÁKÉRT!
További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról