Csendes Percek szeptember 21.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                    2006. szeptember 21. csütörtök                    

Zsolt 131.

1 Zarándokének. Dávidé. URam, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a
tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.
2 Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét.
Mint a gyermek, olyan most a lelkem.
3 Bízzál, Izráel, az ÚRban most és mindörökké!

                         TÖREKEDJ A CSENDRE
                         

A Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok
elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. (Kol 3,15)

Amikor a kutyámmal sétáltam egy borús, szürke napon, arra gondoltam,
hogy milyen gyakran nem jövök el sétálni csak azért, mert nem akarom
félbehagyni a munkát, amit elkezdtem. Ezen a napon újra
megtapasztaltam, hogy a séta lecsendesíti kavargó gondolataimat, és
visszatér a belső békesség érzése, amikor Istennel beszélgetek.
Pál a thesszalonikaiakat csendes munkára és szolgálatra inti. A 131.
zsoltár a lecsendesített lelket egy gyermekhez hasonlítja, aki nyugodt,
mert bízhat benne, hogy az édesanyja megadja, amire szüksége van.
Gyakran nem veszek tudomást arról, hogy szükségem van csendességre.
Habár az értelmemmel tudom, hogy a csendes élet, amire vágyom, nem
tétlenséget jelent, gyakran bűntudatot érzek, ha időt szánok lelkem
lecsendesítésére. Az elmélkedés, és az Istennel való beszélgetés belső
békességet ad, ami segít, hogy még hatékonyabban végezzem a munkámat,
és szolgáljak másoknak.

Imádság: Urunk, segíts, hogy minden nap időt szánjunk rád, és ezáltal
miénk lehessen a megígért csendes élet. Ámen.

Szánj időt arra, hogy Isten lecsendesíthesse a lelkedet.
Ralph Kruger (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY LEGYEN IDŐNK A CSENDESSÉGRE!