Csendes Percek október 26.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2006. október 26. csütörtök                      

2Kor 4,5-15.

5 Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat,
önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. 6 Isten ugyanis, aki ezt
mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot
szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete
Krisztus arcán.
7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt
Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: 8 Mindenütt szorongatnak
minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; 9
üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk;
10 Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is
láthatóvá legyen testünkben. 11 Mert életünk folyamán szüntelen a halál
révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó
testünkben. 12 Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig
bennetek. 13 Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan
meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk!
14 Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal
együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. 15 Mert
minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak
hálát az Isten dicsőségére.

                         MORGÓS VÉNEMBEREK
                          

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt
Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak. (2Kor 4,7)

Elmentem a városban nemrég megnyílt keresztyén könyvesboltba. Mivel
motorbiciklivel közlekedem, elég könnyen leparkoltam a zsúfolt
parkolóban. Belibegve a boltba, felfedeztem az információs pultot, és
egy sor fiatalembert mögötte.
Sosem keresgéltem sokáig a szavakat, így könnyed stílusban
megkérdeztem: "Van valami ingyen?" A fiatal hölgy fülig érő szájjal
ragyogott rám: "A mosoly ingyen van, és rengeteget tartunk belőle!"
"Köszönöm" - feleltem, és felfedezőútra indultam a bolt belseje felé.
A nap hátralevő részében rámosolyogtam mindenkire, akivel találkoztam.
Később, amikor elcsendesedtem az Úr előtt, rájöttem, hogy a mosolyom és
vidámságom a megváltozott életem jelei. Korábban egy morgós vénembert
láttak bennem mások. De mióta megismertem Krisztust, az aggodalom és a
zsémbesség átadta helyét a békének és örömnek. A mosoly Isten
szeretete, mely átragyog rajtunk, anélkül, hogy akár egy szót is
szólnánk.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy szereteted megváltoztat bennünket,
és az emberekhez való viszonyunkat is. Ámen.

Ha a szíved örömmel teli, mutatja ezt az arcod is?
Lindsay A. Eichner (Dél-Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK A KERESZTYÉN KÖNYVÁRUSOKÉRT!