Csendes Percek november 21.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2006. november 21. kedd                        

Lk 9,10-17.

10 Amikor az apostolok visszatértek, elbeszélték Jézusnak mindazt, amit
tettek. Akkor maga mellé vette őket, és elvonult velük külön egy
Bétsaida nevű városba. 11 De amikor a sokaság észrevette, utánament.
Jézus örömmel fogadta őket; beszélt nekik az Isten országáról, és a
gyógyulásra szorulókat meggyógyította.
12 Amikor a nap már hanyatlani kezdett, a tizenkettő odament hozzá, és
ezt mondta neki: "Bocsásd el a sokaságot, hadd menjenek el a környező
falvakba és településekre, hogy ott megszálljanak, és élelmet
szerezzenek, mert itt lakatlan helyen vagyunk". 13 Ő azonban ezt mondta
nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Ők így válaszoltak: "Nincs nálunk több,
mint öt kenyér és két hal, hacsak el nem megyünk, és nem veszünk
eledelt ennek az egész sokaságnak". 14 Ugyanis mintegy ötezer férfi
volt ott. Jézus erre így szólt tanítványaihoz: "Ültessétek le őket
csoportokba ötvenenként!" 15 Így tettek, és leültették valamennyit. 16
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre,
megáldotta, megtörte, és a tanítványoknak adta, hogy tegyék a sokaság
elé. 17 Ettek és jóllaktak mindnyájan; azután összeszedték a megmaradt
darabokat, tizenkét kosárral.

                      NYITOTT SZÍVEK ÉS AJTÓK
                       

Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az
Isten dicsőségére. (Róm 15,7)

A kamaszok élvezték, hogy együtt vannak és végigbeszélgetik a nyári
estéket. De a boltos azt mondta nekik, nem szeretné, ha továbbra is az
üzlete előtti parkolóban "lógnának". Hová mehetnének? A padok a
metodista templom előtti gyepen hívogatták őket. Fiam, a lelkész, nem
bánta ezt, csakhogy elkezdtek mindenféle szemetet hagyni a füvön. Az
egyháztagok panaszkodtak a gondnoknak. Egyikük megintette a fiatalokat,
hogy szedjék össze a szemetüket, vagy menjenek máshová. De ők továbbra
is minden este összegyűltek a padok körül - szemetelve, mint korábban.
Azután egy este egy másik testvérünk kedvesebben szólt hozzájuk, és
meghívta őket: "Miért nem csatlakoztok a fiataljainkhoz szerda
esténként pizzára és játékra?" A "padonülők" haboztak. A következő
szerdán a gyülekezeti gyerekek szóltak a kintieknek: "Gyertek be
pizzázni. Van egy csomó játékunk is." Heten elfogadták a meghívást,
csatlakoztak a mieinkhez. Behívni a templomon kívülieket - nem épp ezt
jelenti Isten népének lenni?

Imádság: Urunk, segíts szívesen látnunk a kirekesztetteket, akik nem
egészen illenek közénk. Hadd tudjunk barátságot és lelki táplálékot
kínálni, és behívni őket házadba. Ámen.

Legtöbb embernek hívásra van szüksége, hogy templomba jöjjön.
Viola Ruelke Gommer (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK A FIATALOKÉRT, AKIKNEK NINCS HOL ÖSSZEJÖNNIÜK!