Csendes Percek november 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2006. november 19. vasárnap                      

Fil 2,5-15.

5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy
egyenlő Istennel,
7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez
hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;
8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a
kereszthalálig.
9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet
adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,
10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és
földalattiaké;
11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten
dicsőségére.
12 Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem
csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is,
félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, 13 mert Isten az,
aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő
tetszésének megfelelően. 14 Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek
mindent, 15 hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan
gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok,
mint csillagok a világban.

                     ISTEN ÜGYÉBEN MUNKÁLKODNI
                      

Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében
tegyétek. (Kol 3,17)

Amikor a templomba értem, Richard, a takarító épp az imatermet
takarította. Kiporszívózta a szőnyeget és leporolta a padokat.
Távozásomkor éppen a közösségi termet mosta föl.
"Richard, köszönöm, hogy ilyen csodálatos munkát végzel" - mondtam.
"Minden makulátlanul tiszta. Tudom, hogy mit jelent a család után
kitakarítani, de te mindannyiunk után takarítasz." "Szeretem a
munkámat" - mondta. "És, majd ha a mennybe kerülök, remélem ott is
éppen ilyen feladatot kapok."
Megjegyzése ámulatba ejtett. Ujjnyomokat takarított mindenfelé,
festéket, amit a gyerekek kentek szét, beívódott koszt, étkezéskor
elhullajtott ételmaradékokat. Unalmas munka volt és nem is fizetett
valami sokat. Szívében mégis az Úr örömével végezte, abban a reményben,
hogy "éppen ilyen feladatot kap" majd a mennyben is.
Hazafelé Richardra gondoltam. Tudnék én is valami hasonló szolgai
munkát végezni, örömöt lelve benne? Kész vagyok a szolgálatra, bármit
is kíván tőlem a közösség? Olyan akarok lenni, mint Richard, örömmel
munkálkodni.

Imádság: Urunk, segíts örömmel szolgálnunk, bármilyen szerepet is
töltünk be. Ámen.

Mindegy hol dolgozunk, örömmel szolgálhatunk Istennek.
Janice Stubbs Matthews (Új-Mexikó, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEKÜNK SZOLGÁLNAK!