Csendes Percek november 12.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2006. november 12. vasárnap                      

ApCsel 5,17-33.

17 Ekkor megjelent a főpap és egész kísérete, a szadduceusok pártja, és
irigység fogta el őket. 18 Elfogták az apostolokat, és hatósági
őrizetbe vették őket. 19 De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön
ajtaját, és kivezetve őket ezt mondta nekik: 20 "Menjetek, álljatok fel
a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden
beszédét." 21 Ők engedelmeskedtek, korán reggel bementek a templomba,
és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete, összehívták a
nagytanácsot, Izráel véneinek egész testületét, és elküldtek a
börtönbe, hogy vezessék elő őket. 22 A szolgák elmentek, de nem
találták őket a börtönben; ezért visszatérve jelentették: 23 "A börtönt
ugyan gondosan bezárva találtuk, az őrök is az ajtó előtt álltak, de
amikor kinyitottuk, bent senkit sem találtunk." 24 Amint a templomőrség
parancsnoka és a főpapok meghallották ezeket a szavakat, zavarba
jöttek: vajon mi lehet ez? 25 De valaki odament és jelentette nekik:
"Íme, azok a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, ott állnak a
templomban, és tanítják a népet." 26 Ekkor elment a parancsnok a
szolgákkal, és elővezették őket, de minden erőszak nélkül, mert féltek
a néptől, hogy megkövezi őket. 27 Bevitték, és a nagytanács elé
állították őket, a főpap pedig elkezdte kihallgatásukat: 28 "Szigorúan
megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok annak nevében, és íme, betöltitek
az egész Jeruzsálemet tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak
az embernek a vérét." 29 Péter és az apostolok így válaszoltak:
"Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek. 30 A mi
atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve
kivégeztetek. 31 Az Isten őt fejedelemmé és üdvözítővé emelte fel
jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izráelnek. 32 Mi pedig
tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanúja a Szentlélek is, akit
azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki." 33 Amikor ezt
meghallották, dühükben a fogukat csikorgatták, és arról tanácskoztak,
hogy végeznek velük.

                          HŰ TANÚBIZONYSÁG
                          

Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást
teszek mennyei Atyám előtt. (Mt 10,32)

1951-et írtunk, Sztálin uralkodása idején, és Észtország szovjet
fennhatóság alatt állt. Az ateizmus az állami ideológia része volt,
ezért nem volt veszélytelen gyakorló és hitvalló keresztyénnek lenni.
Félelem töltötte el az emberek szívét a tömeges letartóztatások miatt.
Sok embert ragadtak ki otthonából, és hurcoltak el Szibériába.
Ez idő tájt én nem ismertem még Krisztust személyes Megváltómként, de
hívő szüleim elhívtak egy imaalkalomra, ahol több mint száz ember jött
össze. Az együttlét végén a lelkész megkérdezte, van-e valaki, aki
dönteni akar Krisztus követése mellett. Rövid belső tusa után
elhatároztam, hogy megnyitom szívemet, és behívom Krisztust az
életembe. Azon az estén sokan mások is elfogadták Krisztust. Ezt a
bátor és hűséges lelkészt, Alexander Klumot később letartóztatták, és
négy évet töltött a kelet-szibériai szovjet gulágon. Szabadulása után
visszatért Észtországba, és további 30 évig szolgálta hűségesen az
Urat, 1989-ben bekövetkezett haláláig.
Visszatekintve arra az 53 évvel ezelőtti estére, amikor Krisztussal
találkoztam, hálás vagyok azokért, akik hűségesek voltak a nehéz
időkben is, és másokat Krisztushoz vezettek.

Imádság: Urunk, adj kegyelmet, hogy hűséges tanúbizonyságaid legyünk a
nehéz körülményekben is. Ámen.

A hűséges tanúságtétel életeket és világot megváltoztató erő.
Olav Parnamets (Tallinn, Észtország)

IMÁDKOZZUNK AZ ÜLDÖZÖTT KERESZTYÉNEKÉRT!