Csendes Percek november 8.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2006. november 8. szerda                       

Lk 12,13-21.

13 Ekkor így szólt Jézushoz valaki a sokaságból: "Mester, mondd meg a
testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!" 14 De ő így
válaszolt: "Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?" 15
Azután ezt mondta nekik: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden
kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona
tartja meg." 16 Aztán példázatot mondott nekik: "Egy gazdag embernek bő
termést hozott a földje, 17 ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek?
Nincs hova betakarítanom a termésemet. 18 Majd így szólt: Ezt teszem:
lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden
gabonámat és javamat, 19 és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok
javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 20
Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a
lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 21 Így jár az, aki
magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag."

                        ÁLDÁSSAL ELHALMOZVA
                         

Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából. (Péld 3,9)

Az ókorban a görögök helyeslésük kifejezéseként kalapjukat és
köpenyüket lengették. Amikor nagyon lelkesedtek valakiért vagy
valamiért, fejfedőiket, ruháikat rádobálták dicsőítésük tárgyára. Kr.
e. VI. században történt, hogy Draco, a népszerű görög politikus, egy
színházban szónokolt. Az emberekre olyan nagy hatással volt a beszéde,
hogy kalapok és köpenyek özönét szórva rá, rajongásukkal a szó szoros
értelmében megfojtották.
Néha azon töprengek, hogy mi, a nyugati világban anyagi dolgokkal
halmozzuk el magunkat. Van házunk, autónk, különféle ügyes
készülékeink, ruháink, és azon kapjuk magunkat, hogy nem azért
keresünk, hogy éljünk, hanem, hogy fizessünk mindenért, amink van. Így
tulajdonképpen birtoktárgyaink irányítanak bennünket. A példázatban (Lk
12,13-21) Jézus elítéli a gazdag embert, de nem azért, mert gazdag,
hanem azért, mert a javaira támaszkodva, és nem Istenben bízva akar
élni. Ha bővelkedünk a javakban, fontoljuk meg, hogyan szolgálhatjuk
vagyonunkkal Istent és embertársainkat.

Imádság: Emlékeztess minket, Istenünk, hogy minden, amink van, tőled
származik! Ámen.

Én birtoklom javaimat, vagy azok birtokolnak engem?
Maryann Breukelman (Ontario, Kanada)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET VAGYONTÁRGYAIK IRÁNYÍTANAK!