Csendes Percek február 21.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2006. február 21. kedd                        

Zsolt 103.

1 Dávidé. Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!
2 Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
3 Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
4 megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.
5 Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.
6 Minden elnyomottal törvényesen és igazságosan bánik az ÚR.
7 Megismertette útjait Mózessel, cselekedeteit Izráel fiaival.
8 Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
9 Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.
10 Nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.
11 Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete
az istenfélők iránt.
12 Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el
vétkeinket.
13 Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az
istenfélőkhöz.
14 Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.
15 Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező
virága.
16 Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet
felismerni.
17 De az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még
az unokáikkal is;
18 azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek
teljesítésével.
19 Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen
uralkodik.
20 Áldjátok az URat, angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek
parancsát, és hallgattok parancsszavára!
21 Áldjátok az URat, ti seregei, szolgái, akaratának végrehajtói!
22 Áldjátok az URat, ti teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik!
Áldjad, lelkem, az URat!

                             HÁLÁS SZÍV
                             

Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által
a ti javatokra. (1Thessz 5,18)

Az elmúlt nyáron feleségem születésnapját ünnepeltük a zsúfolt kairói
belváros egyik elegáns éttermében. A pincér először a közelünkben
magányosan ülő férfit szolgálta ki. Ő néhány pillanatra meghajtotta a
fejét, mielőtt hozzáfogott az evéshez. Csodáltam a bátorságát, hogy
abban a környezetben imádsággal fejezte ki háláját az ételért.
Nemsokára a pincér nekünk is hozta a pompás vacsorát. Miközben mi már
az ételt fogyasztottuk, a férfi befejezte az étkezést, ismét
meghajtotta a fejét néhány másodpercre, csak azután távozott. Újra mély
benyomást tett rám.
Azt kérdeztem magamtól: "Hányszor adok én hálát nyilvánosan evés előtt?
És gondoltam-e valaha is a hálaadásra étkezés után, mint ez az ember?"

Imádság: Köszönjük, szerető Istenünk, hogy életünk minden percében
fogadhatjuk adományaidat. Bocsásd meg, hogy sokszor megfeledkezünk
rólad, és mindent olyan természetesnek tekintünk. Bátoríts minket arra,
hogy mindig kifejezzük hálánkat feléd. Ámen.

Adjunk hálát egész nap Isten szüntelen áldásaiért!
Albert Isteero (Kairó, Egyiptom)

IMÁDKOZZUNK AZ ÉHEZŐKÉRT!