Csendes Percek február 14.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2006. február 14. kedd                        

Zsid 1,1-9.

1 Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a
próféták által, 2 ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk,
akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. 3 Ő
Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas
szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől
megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. 4 Annyival feljebbvaló az
angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.
5 Mert az angyalok közül kinek mondta valaha: "Fiam vagy te, ma
nemzettelek téged!" majd: "Atyjává leszek, és ő Fiammá lesz."
6 Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól:
"Imádja őt az Isten minden angyala!"
7 És az angyalokról ugyan ezt mondja: "Angyalait szelekké teszi, és
szolgáit tűz lángjává",
8 de a Fiúról így szól: "A te trónusod örökké megáll, ó Isten, és
királyi pálcád az igazság pálcája.
9 Szeretted az igazságot, és gyűlölted a gonoszságot: ezért kent fel
téged az Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé."

                              "KAKUKK"
                              

Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a
próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk.
(Zsid 1,1-2)

Az ausztrál őslakosok a "Koel" madár hangját használták a törzs tagjai
közötti kommunikációra a bokros vagy hegyi terepen. A hívó mindenképpen
feleletet várt a hangot meghallótól. Amikor az angol telepesek 1788-ban
megérkeztek, ők is átvették ezt a kommunikációs formát.
A mennyország szintén küldött egy üzenetet Ádám leszármazottainak, akik
a bűn vadonjában tévelyegtek. Isten a tudomásunkra hozta, hogy nem
vagyunk elhagyottak, és azért hív, hogy bűnbánattal, engedelmességgel
és hittel válaszoljunk neki. "Aki hallja az én igémet, és hisz abban,
aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem
átment a halálból az életbe." (Jn 5,24)
Isten nem csak a "vadonban" tévelygőket hívja. Hív akkor is a vele való
közösségbe, amikor belegabalyodunk a kényelem vagy a sok tennivaló
szövevényébe, és eltávolodunk tőle. Mindenhonnan Isten hívó szava
cseng, és a Krisztussal való szövetség megújítására invitál. Pál így
emlékeztet minket: "Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem
van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei
elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért." (Fil 3,14)

Imádság: Urunk, követésedre, bizalomra és engedelmességre hívsz minket.
Segíts, hogy meghalljuk hangodat. Ámen.

Mindig meghalljuk Isten hívó szavát?
Ray N. Hawkins (Tasmania, Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK A KÉNYELMES EMBEREKÉRT!