Csendes Percek augusztus 6.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2006. augusztus 6. vasárnap                      

Lk 5,1-11.

1 Amikor egyszer a sokaság Jézushoz tódult, és hallgatta az Isten
igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt. 2 Meglátott két hajót, amely a
part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és
hálóikat mosták. 3 Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt,
és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült,
és a hajóból tanította a sokaságot. 4 Miután abbahagyta a beszédet, ezt
mondta Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!" 5
Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem
fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." 6 S amikor ezt
megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a
hálóik; 7 ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy
jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira
megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. 8 Simon Péter
ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: "Menj el tőlem, mert
bűnös ember vagyok, Uram!" 9 A halfogás miatt ugyanis nagy félelem
fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; 10 de ugyanígy
Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak.
Jézus akkor így szólt Simonhoz: "Ne félj, ezen túl emberhalász leszel!"
11 Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.

                          MEGTANULNI BÍZNI
                          

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden
utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

Egyik nyáron a Kongói Demokratikus Köztársaságban jártunk. Amikor részt
vettünk egy istentiszteleten, a falon a Példabeszédek könyvének fenti
idézete volt látható. Többször is elolvastam a szavakat. Akkor
döntöttem el, hogy életemből sokkal több időt szánok Istennek, és
jobban fogok bízni a jövőben az ő vezetésében. Tisztán éreztem Isten
elhívását.
Ennek az élménynek a hatására tudom, hogy hosszú távra előretekintve mi
a feladatom. Ám néha a rövid távú dolgokban elbukom, mert nem ismerem
föl, mi van közvetlenül előttem.
A Péld 19,21 arról beszél, hogy az ember tele van tervekkel és
ötletekkel, de csak az Úr döntései állnak meg szilárdan. Isten minden
egyesünk számára egy külön elhívást tartogat. Rá szeretne vezetni
bennünket arra, hogy mivel és hol szolgálhatjuk őt. Ez a hívás, a
mindennapi bukdácsolásunk és figyelmetlenségeink ellenére is érvényben
marad.

Imádság: Drága Istenünk, segíts jobban bízni benned, és jobban figyelni
vezetésedre. Ámen.

Még botladozva is szolgálhatjuk Istent.
Maria Braestrup Aaskov (Svendborg, Dánia)

IMÁDKOZZUNK ISTEN ELHÍVÁSÁNAK MEGVALÓSULÁSÁÉRT AZ ÉLETÜNKBEN!