Csendes Percek április 8.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2006. április 8. szombat                       

Zsolt 139,1-14.

1 A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz
engem.
2 Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed
szándékomat.
3 Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4 Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5 Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
6 Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
7 Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
8 Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le,
te ott is ott vagy.
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
10 kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
11 Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz
körülöttem a világosság:
12 a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne,
mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
13 Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
14 Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak
alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.

                         ISTEN JELENLÉTÉBEN
                         

Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. (Zsolt 139,1)

Mennyire csodálatos azt olvasni a 139. zsoltárban, hogy Isten alaposan
ismer és szeret minket! Ez arra sarkall engem, hogy belemerüljek Isten
szeretetébe és élvezzem Isten jelenlétének nyugalmát.
Annak érdekében, hogy folyamatosan Isten közelében legyek, kialakult az
a szokásom, hogy minden röpke pillanatot megragadok az imádkozásra.
Beszélek Istennek mindenről, amit magam körül látok, az utakról, amiket
meg kell tennem, az emberekről, akikkel találkozom, vagy bármi
egyébről, ami a szívemet nyomja.
Ámulatba ejt, milyen gazdagságot jelent az imádkozás. Először is újra
gyermeknek érzem magam, örvendek Atyám közelségének és szeretetének.
Imáim segítenek elkerülni a haragot, a nyugtalanságot, amit egy
elhúzódó várakozás, vagy fárasztó utazás okozhatna. Imádkozás közben
eltölt a békesség, szívem gyakran csordultig telik hálával és
magasztalással azért a megszámlálhatatlan áldásért, amit Istentől
kapok.

Imádság: Köszönjük neked, Urunk, az imádság ajándékát! Segíts, hogy ezt
az ajándékot gyakran használjuk és megtaláljuk az örömöt, amit
jelenléted okoz! Ámen.

Beszélj ma úgy Istennel, mint gyermek a szerető szülővel!
Jessie Wee (Szingapur, Kína)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK "NINCS IDEJÜK IMÁDKOZNI"!