Csendes Percek szeptember 2.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2005. szeptember 2. péntek                      

Fil 2,1-11.

1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó
figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és
könyörület, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt
akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra
törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból,
hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a
maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen
bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: 6 mert ő Isten formájában
lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7 hanem
megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá
lett, és magatartásában is embernek bizonyult; 8 megalázta magát, és
engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is
magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki,
amely minden névnél nagyobb, 10 hogy Jézus nevére minden térd
meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11 és minden nyelv
vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

                       SZOLGÁLAT, NEM HIVATAL
                       

Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; és aki első akar
lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. (Mk 10,43-44)

Két évvel ezelőtt egy nagy cég tönkrejutásával elveszítettem az
állásomat, és ezzel az anyagi biztonságot is. Évekig keményen dolgoztam
azért, hogy anyagilag sikeres legyek, és most mindez odalett. De csak
mostanában kezdtem megérteni az élet igazi értelmét. Az egyik jó
barátom adott egy könyvet, és ezt olvasva kezdtem felismerni, hogy
életünk igazi célja - Isten célja ez velünk -, hogy egyre inkább
hasonlóak legyünk Krisztushoz.
Most már tudom, hogy Isten a nagyságot miért a szolgálat fogalmával
méri, nem a betöltött hivatal mértékével. Megtanultam, hogy
értékítéletem a Krisztussal való kapcsolatomból táplálkozzon. Ez
megszabadított attól, hogy a mások elvárásainak kívánjak megfelelni, és
képessé tett az Istennek való teljes szolgálatra. Ráébredtem, hogy
mindaz, amit teszünk, és amivel rendelkezünk ezen a földön, csak
ideiglenes. Ez a felismerés segített átalakítani a fontossági sorrendet
az életemben.
Ezután még egyszer elveszítetem munkahelyemet. De most, ahelyett, hogy
az ideigvaló dolgok csalóka sikereit keresném, több időt töltök Isten
Igéje tanulmányozásával, cselekedve az ő akaratát, és bízom Istenben,
aki betölti minden szükségemet.

Imádság: Istenünk, segíts megértenünk, hogy csak szolgáló lelkülettel
lehetünk igazi vezetők. Ámen.

Azok a legnagyobbak közöttünk, akik szolgálnak.
Randy Maffett (Texas, USA)

IMÁDKOZZUNK A HELYES FONTOSSÁGI SORRENDÉRT AZ ÉLETÜNKBEN!