Csendes Percek június 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2005. június 19. vasárnap                       

Jer 29,10-14.

10 Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor
gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak
benneteket erre a helyre. 11 Mert csak én tudom, mi a tervem veletek -
így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes
jövőt adok nektek. 12 Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok
hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. 13 Megtaláltok engem, ha
kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. 14 Megtaláltok engem -
így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket
minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az
ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek
benneteket.

                            A VALÓDI CÉL
                            

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden
utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

Túránk alkalmával nyolc éves lányommal, Jessicával a Shortoff
hegységhez közeledtünk, és azon vettem észre magam, hogy hol vele
beszélgetek, hol pedig azokra az időkre gondolok, amikor ezen a vidéken
jártam, hogy csendességemhez nyugalmat találjak. Nehezen tudtam lányom
kérdéseire koncentrálni, miközben azon járt az agyam, hogy vajon milyen
munkát fogok találni, és Istennek mi a célja a munkámmal.
Jessica izgatottsága egyre nőtt, miközben a fák között lélegzetelállító
látvány tárult szemünk elé. Azt kérdezte, mikor érünk már célba?
Elgondolkoztam: Mi is a célunk tulajdonképpen? Egy páratlan szépségű,
kedvenc hely látványa, vagy a kirándulás maga? 
Amikor egyik kedvenc helyemhez értünk, ismerős fenyőket fedeztem fel,
melyek a sziklák repedéseiből nőttek ki. Párhuzamot vontam saját életem
és a fenyők által átélt viharok és küszködések között. Valódi célom,
hogy nap mint nap örülhessek a családomnak, barátaimnak és Isten
áldásainak, amelyekkel elhalmoz. Időt akarok arra szánni, hogy
mindenkor felismerjem ezeket az ajándékokat. 

Imádság: Köszönjük, Urunk, hogy szilárdan tartasz bennünket, és
felnyitod szemeinket a körülöttünk lévő áldásokra. Ámen.

A jelen áldásait látva reménységünk lehet a holnap felől.
Bruce W. Bunce (Észak-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK CSALÁDI PROGRAMJAINKÉRT!