Csendes Percek június 13.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2005. június 13. hétfő                        

Zsolt 63,1-9.

1 Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt. 
2 Ó Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! 
Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár,
víztelen föld. 
3 Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. 
4 Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. 
5 Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem. 
6 Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és
dicsér a szám. 
7 Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. 
8 Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. 
9 Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.

                       HANGOSABB A SZAVAKNÁL
                        

Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek
meg hálát adni. (Kol 4,2)

Sokan gondolták, hogy édesanyám nem érti, amit mondanak neki, mert
infarktusai és más szívrendellenességei miatt ritkán szólalt meg. De
mi, a családja, tudtuk, hogy érti. Rengeteget tudott mondani, anélkül,
hogy egy szót szólt volna. Amikor haragos volt, villámlottak a szemei
és az ajkait összeszorította. Amikor szomorú volt, a szemei megteltek
könnyel. 
Fiunk, Nick bement elbúcsúzni tőle, mielőtt elindult Németor-szágba,
katonai szolgálatra. Lekuporodott anyám tolószéke mellé, megfogta a
kezét és csendesen beszélt hozzá. Anyám nézte összekulcsolt kezüket,
nem mutatta ki, hogy érti. Végül, elcsukló hangon, Nick azt mondta:
"Nos, mennem kell, nagymama. Szeretlek." Fölállt és elindult az ajtó
felé, de egy halk szó megállította: "Hé." Nick megállt, megfordult és
mosolygott, ahogy mama jelzett, hogy jöjjön vissza. Amikor odaért
mellé, anyám odahúzta magához az arcát, megcsókolta és mosolygott. 
Néha, amikor Istenhez beszélünk, mint Nick a nagyany-jához, kíváncsiak
vagyunk, vajon meghallott vagy megértett-e minket. Olyan biztosan
tudom, mint annak idején azt, hogy anyám hall és ért, hogy Isten hallja
és érti bánatunkat és örömünket, amikor szívünket imáinkban kiöntjük
neki. 

Imádság: Urunk segíts, hogy meghalljuk ma útmutatásodat, amikor
imánkban, a Biblia tanulmányozásakor, és elcsendesedésünkben a
közeledben vagyunk. Ámen. 

Figyelj ma Isten szavára!
Patsy J. Dobson (Kansas, USA)

IMÁDKOZZUNK A KATONÁKÉRT!