Csendes Percek június 8.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2005. június 8. szerda                        

Mt 18,23-25.

23 Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart
tartani szolgáival. 24 Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát,
aki tízezer talentummal volt adósa. 25 Mivel nem volt miből fizetnie,
megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és
mindenét, amije van, és fizessen.

                          MEGBOCSÁTÓ ÉLET
                           

Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el
vétkeinket. (Zsolt 103,12)

A szívem időnként még mindig sajog, ha eszembe jut, hogyan bántam az
öcsémmel gyermekkorunkban. Ha nem űztem el a közelemből, akkor
sértegettem és ócsároltam. Csak nagyritkán voltam hozzá barátságos.
Amikor idősebb lettem, és Jézus Krisztussal kapcsolatba léptem, a
korábbi viselkedésem megváltozott, és az utóbbi tíz évben az öcsémmel a
legjobb barátok lettünk. Sokszor mentegetőztem előtte a múltbeli dolgok
miatt. Ő azonban csak mosolygott, és azt mondta, hogy ő azt már
réges-régen elfelejtette.
Zavarba ejt a megbocsátani tudásának ez a magasiskolája. A szíve
békével és örömmel van telve, és valóban úgy látszik nem is emlékszik
rá, milyen komisz voltam. Ilyennek fogom fel Isten megbocsátását.
Amikor ő megbocsátja bűneinket, olyan messzire veti el őket, "amilyen
messze a napkelet van a napnyugattól", és soha többé nem emlékezik meg
róluk.
Én is szeretnék teljes szívvel megbocsátani mindenkinek.

Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy te egészen megbocsátottál
nekünk. Segíts, hogy mi is megbocsátók legyünk mások és magunk iránt.
Ámen.

Hogyan mutathatom meg ma Isten bocsánatát?
George Johnson (Indiana, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ELHIDEGÜLT TESTVÉREKÉRT!