Csendes Percek december 20.

2005. Dec. 20., K, 03:41:01 CET

                       2005. december 20. kedd                        

Préd 4,9-12.

9 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.
10 Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az
egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. 11 Éppígy, ha
ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van,
hogyan melegedhetne meg? 12 Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak
ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.

                        A SZERETET AJÁNDÉKA

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. (Róm 12,15)

1999-ben édesanyám kórházba került a rákbetegség utolsó fázisában. Én
viseltem gondját azokban a nehéz órákban. Egyik éjszaka, amikor már nem
bírtam elviselni szenvedését, kiöntöttem szívemet két barátomnak, akik
imájukkal segítettek. Ushas és Sandhya csendesen végighallgatta a
kórház portájáról a telefonba mondott, zokogástól szaggatott szavaimat.
Másnap bejöttek a kórházba és felajánlották szerető támogatásukat.
Ebédet hoztak egy kis ételhordóban, és távozáskor egy borítékot nyomtak
a markomba. Kétségbeesett tiltakozásomat látva, Ushas szelíd hangján
így szólt: "Ez csak egy kevés pénz, használd fel belátásod szerint." Ez
az ajándékozás szerető, gyengéd cselekedet volt tőlük. Arra gondoltam,
mennyivel gazdagabb az életem az ő barátságukkal, és békés megnyugvás
töltötte el a lelkem. Isten őket használta fel aznap arra, hogy
megvigasztaljon, és éreztesse, nem vagyok egyedül.

Imádság: Urunk, köszönjük a szeretetet, amelyet barátainkon keresztül
küldesz nekünk. Taníts, hogy úgy adjunk másoknak, ahogyan te adsz
nekünk. Ámen.

Szerető jelenlétünkkel Isten kinyújtott keze lehetünk mások számára.
Anitha Dayanand (Tamil Nadu, India)

IMÁDKOZZUNK A HALDOKLÓK GONDOZÓIÉRT!