Csendes Percek szeptember 17.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

               2004. szeptember 17. péntek

Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy 
súlyosabb ítéletben lesz részünk. Mert sokat vétkezünk 
mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az 
tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét. Ha a 
lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, 
egész testüket irányíthatjuk. Íme, a hajókat, bármilyen 
nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész 
kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos 
akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis 
nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy 
erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. 
Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket 
beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben 
maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. Mindenfajta 
vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat 
megszelídíthető: meg is szelídíti az ember; a nyelvet 
azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, 
fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. Ezzel 
áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten 
hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból 
jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek 
így lennie. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e 
az édes és a keserű vizet? Avagy teremhet-e, testvéreim, a 
füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes 
vizet! Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a 
magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!
Jak 3,1-13.

                    ARANYALMÁK

Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. 
(Péld 25,11)

A szomszédaink udvarán alma- és körtefák vannak. Furcsa 
módon az őzek leeszik az összes almát, amit elérnek, de a 
körtéhez nem nyúlnak. Lehet, hogy a körte túl savanyú vagy 
túl kemény, de az is lehet, hogy az őzek egyszerűen nem 
szeretik a körtét. Akármi legyen is az ok, az őzek érzik a 
különbséget. 
Mi, emberek is pontosan felismerjük a különbségeket a 
megfelelő időben mondott szó és a gőgös, arrogáns szavak 
között. A bátorító, kedves szavak békülést hoznak, a keserű, 
durva szavak pedig eredménytelenül a földre hullanak. 
Sajnos, a kedves és durva szavak úgy élhetnek egymás 
mellett, mint az alma és a körte a kertben. Lehet, hogy a 
munkahelyemen egész nap türelmesen beszélek az ügyfelekkel, 
azután hazamegyek, és ráripakodok a szomszédomra, ahogyan 
nemrég tettem. Azt gondoltam, hogy egyszerűen nem törődik 
egy régebbi kérésemmel, és bár pár nap múlva teljesítette 
azt, kemény szavaim falat emeltek közénk. Ha imádkoztam 
volna, mielőtt szólok, Isten megadhatta volna a helyénvaló 
szavakat - az "aranyalmákat"! Azóta igyekszem gyakrabban 
imádkozni, hogy Isten tölthesse meg szavakkal a számat.

Imádság: Ó, Uram, töltsd meg a szánkat kedves szavakkal, és 
add, hogy bízzunk abban, hogy te el tudod simítani a 
kialakuló nézeteltéréseket. Ámen.

Ha kérjük Istent, ő megadja a megfelelő szavakat.
               Elise L. Moore (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK A SZOMSZÉDAINKÉRT!