Csendes Percek oktober 10.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                  2004. október 10. vasárnap

Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és 
feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek. Aminthogy 
azt is tudjátok, hogy mint gyermekeit az apa, mindenkit 
egyenként intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk 
titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába 
és dicsőségébe hív titeket. Ezért mi is szüntelenül hálát 
adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek 
általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok 
be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak 
ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.
1Thessz 2,10-13.

                     BÁTORÍTÓ SZAVAK

Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett.
(Kol 4,6)

Nehéz vasárnap reggel volt: a gyerekek engedetlenül 
szaladgáltak, a férjem pedig morgott. Ahogy a gyülekezetbe 
értünk, az egyik gyerekemet rögtön a mosdóba kellett 
kísérnem. Remek - gondoltam - most még az óráról is elkések. 
Ahogy türelmetlenül toporogtam, kislányomra várakozva, egy 
idősebb ismerősöm megjegyezte: "Olyan csodálatos látni 
titeket, fiatal anyukákat, ahogy igyekeztek a gyerekeiteket 
elhozni a gyülekezetbe. Emlékszem, milyen nehéz volt ez 
nekem is. Most azonban, amikor már fáj mindenem, fáradt 
vagyok, és semmi kedvem kimozdulni otthonról, rátok 
gondolok, hogy milyen nehéz lehet eljutni ide minden 
vasárnap. Segítetek nekem megérteni, hogy jönnöm kell még 
akkor is, ha nem érzem jól magam."
Hát nem csodálatos, hogyan fonja Isten egybe az emberek 
életét? Ezekkel a szavakkal az idős ismerősöm a zaklatott, 
rohanással eltöltött reggelt áthangolta egy hálás 
dicsőítésre. Megjegyzése elkísért évekig, és még ma is 
felszínre tör, amikor jön a kísértés, hogy maradjak otthon. 
Soha nem gondoltam volna, hogy jelenlétem feltűnt valaki 
másnak a baráti körömön kívül. Ez a hölgy azonban, akit alig 
ismertem, megköszönte a bizonyságtételemet.

Imádság: Urunk, köszönjük a bátorítást, mellyel utunkra 
engedsz. Segíts emlékeznünk, hogy talán másoknak is 
ugyanilyen bátorításra van szükségük. Ámen.

A csendes hűség sokatmondó a körülöttünk élőknek.
                Sandy Fleming (Michigan, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZET KISGYERMEKES CSALÁDJAIÉRT!