Csendes Percek majus 1.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                 2004. május 1. szombat

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,
az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. 
Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.
Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal,
sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.
Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el.
A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését.
Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak,
nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.
Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, 
kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.
Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet. 
Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.
Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. 
Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.
Zsolt 91.

                    A MADARÁSZ TŐRE

Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr 
összetört, és mi megmenekültünk. (Zsolt 124,7)

Kék tollak verdestek kétségbeesetten. A madár fejjel lefelé 
csüngött egy faágról, és halálra rémülten csapdosott, mert a 
lábait valami hurok fogta. Brandt fiam nyugodt léptekkel 
odament a szajkóhoz, azután az egyik kezével szelíd, de 
határozott mozdulattal átfogta, a másikkal pedig végtelenül 
óvatosan egy késpengét csúsztatott a zsineg és a madár lába 
közé. Addig nyiszálta a szálat, amíg a zsineg meg nem adta 
magát. Ekkor Brandt néhány lépést tett, és a kezét a magasba 
lendítette. Huss! Egyetlen kék villanás, és a madár már 
magasan szárnyalt. Ez a látvány örökre megmaradt bennem.
Isten ugyanazt tette egykor velem, amit fiam imént a 
szajkóval. Pont ilyen tőrbe esett madár voltam. Én is 
átéltem, hogy mentő kezek nyúlnak utánam, hogy 
kiszabadítsanak a bűn kötelékeiből. Azután szabadon mehettem 
tovább. A madárral ellentétben én visszatértem a 
szabadítómhoz. Éreztem, Isten oltalma a legbiztosabb hely 
számomra. Soha sem fogom elfelejteni gyengéd szólítását és 
hívását. Isten kezében békességet és örök életet találtam.

Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy szabadító kegyelmed 
részesei lehetünk. Ámen.

Isten megszabadít, és teljes életet ad.
                Shannon L. Van Roekel (Brit-Kolumbia, Kanada)

IMÁDKOZZUNK EGY KÉTSÉGBEESETT BARÁTUNKÉRT!