Csendes Percek marcius 27.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                2004. március 27. szombat

Amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki 
asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény 
alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. Mivel 
pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi 
szívünkbe, aki ezt kiáltja: "Abbá, Atya!" Úgyhogy már nem 
vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.
Gal 4,4-7.

                    ISTEN JELZÉSEI

Jézus mondta: "Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
(Mt 28,20)

Nézem, ahogyan kétéves kisfiam buzgólkodik a játszótéren. 
Egyszer csak felkapja a fejét. Látom, a szemei utánam 
kutatnak. Megtalál, és kiált egy nagyot: "Apu!" Én integetek 
neki, hogy lássa, figyelem, és legyen egész nyugodt, ha 
távol is van, törődöm vele. Erre megnyugodva visszafordul a 
játékához. Csak meg akart róla győződni, hogy jelen vagyok, 
és vigyázok rá.
A fiam viselkedéséből magamra ismerek. Én is gyakran 
felsóhajtok az Úrhoz egy nehéz helyzetben, éppen úgy, ahogy 
a gyermek keresi a szüleit. Időnként kiáltok is hozzá, ha 
azt hiszem, hogy Isten most megfeledkezett rólam. A kisfiam 
segített megérteni, hogy Isten mindig a közelünkben van. 
Éppen úgy lát és hall, ahogyan a gyermek észleli a szülője 
integetetését. A mi Mennyei Atyánk féltő törődését sok 
mindenben felfedezhetjük: például a barátainktól, vagy akár 
idegenektől kapott segítségben.
Hitben érettebbé válva, a mindennapi élet egyre több 
dolgában észrevehetjük Isten jelenlétét.

Imádság: Mennyei Atyánk, taníts bennünket, hogy minél több 
helyzetben és dologban felfedezzük gondoskodó jelenlétedet. Ámen.

Isten a mi szerető atyánk, aki mindig a közelünkben van.
                    Einar Ingvi Magnússon (Pozsony, Szlovákia)

IMÁDKOZZUNK A KISGYERMEKEK APUKÁIÉRT!