Csendes Percek junius 13.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2004. Jún. 13., V, 04:00:01 CEST


                  2004. június 13. vasárnap

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt 
voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz 
hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész 
házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg 
előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. 
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken 
kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy 
szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor 
Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között 
éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és 
nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén 
hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva 
mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából 
valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga 
anyanyelvén: pártusok, médek és elámiták, és akik 
Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, 
Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, 
Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a 
római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: 
halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges 
dolgairól." Álmélkodtak mindnyájan, és nagy zavarban 
kérdezgették egymástól: "Mi akar ez lenni?" Mások azonban 
gúnyolódva mondták: "Édes bortól részegedtek meg." Ekkor 
előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját, és így 
szólt hozzájuk: "Zsidó férfiak, és Jeruzsálem minden lakója! 
Vegyétek ezt tudomásul, és figyeljetek szavaimra!
Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. Izráelita 
férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, 
azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, 
csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten 
közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok, azt, aki az Isten 
elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a 
pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. De őt az 
Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, 
mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt. Mert 
ezt mondja róla Dávid: Láttam az Urat magam előtt mindenkor, 
mert jobbom felől van, hogy meg ne inogjak. Azért vidult fel 
a szívem, és ujjongott fel a nyelvem, még testem is 
reménységben fog nyugodni, mert nem hagyod lelkemet a 
halottak birodalmában, azt sem engeded, hogy Szented 
elmúlást lásson. Megismertetted velem az élet útjait, 
betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. Atyámfiai, 
férfiak! Nyíltan megmondhatom nektek ősatyánkról, Dávidról, 
hogy meghalt, és eltemették, sírja is nálunk van mindmáig. 
De próféta volt, és tudta, hogy az Isten esküvel fogadta 
neki, hogy véréből valót ültet a trónjára; ezért 
előretekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy 
nem marad a halottak birodalmában, és teste sem lát 
elmúlást. Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi 
valamennyien tanúi vagyunk. Miután tehát felemeltetett az 
Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért 
Szentlelket, kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok 
is. Mert nem Dávid ment fel a mennyekbe, hiszen ő maga 
mondja: Így szólt az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, 
amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem. Tudja meg tehát 
Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és 
Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti 
keresztre feszítettetek." Amikor ezt hallották, mintha 
szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a 
többi apostoltól: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" Péter 
így válaszolt: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg 
valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, 
és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az 
ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol 
vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk." Még 
más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: 
"Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől!" 
Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon 
a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.
ApCsel 2,1-14.21-41.

                   A VÉGTELEN ERŐ

Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek. 
(ApCsel 1,8)

A vasárnap délelőtti istentiszteletet bevezető preludiumot 
játszottam, amikor az orgona hirtelen elhallgatott. Bár 
mindegyik regiszter a megfelelő állásban volt, mégsem tudtam 
egyetlen hangot sem kicsikarni belőle. Valószínűleg az 
áramellátással lehetett baj, mert a lámpák sem világítottak. 
Hála Istennek, folytatni tudtam a játékot egy zongorán, de a 
darab nem hangzott olyan szépen és erőteljesen, mint az orgonán. 
Amikor visszatekintettem erre az eseményre, az jutott 
eszembe, hogy Jézus Krisztus követőiként mindannyiunknak a 
Szentlélek erejére van szükségünk, hogy Krisztus igazi tanúi 
lehessünk. Emlékezzünk csak, a tanítványoknak is szükségük 
volt erőre, mert gyengék voltak és féltek. Jézus azonban 
megígérte nekik, hogy erőt fognak kapni, és pünkösd napján a 
Szentlélek valóban kitöltetett rájuk.
Péter és a többi apostol bátorságot, merészséget kapott, 
hogy a mi Urunk kereszthalálát és feltámadását nagy erővel 
hirdesse. Több mint 3000 lélek tért meg azon a napon. 
Micsoda különbség, ha az erő munkálkodik!

Imádság: Drága Urunk, tölts be bennünket Szentlelked 
erejével. Segíts, hogy használható tanúid lehessünk. Ámen.

A Szentlélekkel betöltekezett keresztyének meg tudják 
változtatni a világot.
                 Elaine S. Massey (Gauteng, Dél-Afrika)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETBEN SZOLGÁLÓ ZENÉSZEKÉRT!



További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról