Csendes Percek augusztus 8.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

               2004. augusztus 8. vasárnap

Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn 
által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, 
hogy mindenki vétkezett. Mert a törvényig is volt bűn a 
világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. Mégis 
úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám 
vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az 
eljövendőnek. De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a 
kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a vétke miatt 
sokan haltak meg, az Isten kegyelme és ajándéka még 
bőségesebben kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus kegyelme 
által sokakra. És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék 
ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyan 
egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék 
viszont sokak elbukásából vitt megigazulásra. Ha pedig az 
egynek elbukása miatt lett úrrá a halál egyetlen ember 
által, akkor azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az 
igazság ajándékát, még inkább uralkodni fognak az életben az 
egy Jézus Krisztus által. Mármost, ahogyan egynek a vétke 
lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az 
igazsága minden ember számára az élet megigazulásává. Mert 
ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek 
bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan 
lettek igazakká. A törvény pedig közbejött, hogy 
megnövekedjék a vétek. De ahol megnövekedett a bűn, ott még 
bőségesebben kiáradt a kegyelem; hogy amiképpen úrrá lett a 
bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem is az 
igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.
Róm 5,12-21.

                 AMIT NEM TUDUNK KIFIZETNI

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét 
adja a barátaiért. (Jn 15,13)

A rohanó város embersűrűjében kígyózva haladtam az utcán a 
saját célom felé. Figyelmemet egyszer csak magára vonta egy 
ember, aki az út menti hot-dog árusnál állt a sorban. 
A délről megmaradt hot-dogot most már fél áron adták. 
Az ember bütykös ujjaival egy kis műanyag zsákkal és egy ócska 
cipővel ügyetlenkedett, az egészet alighanem párna gyanánt 
használhatta.
Már épp sorra következett, amikor valaki minden 
figyelmezetés nélkül elé vágott. Az illető, öltözéke szerint 
üzletember lehetett, és a pulthoz érve fürgén nyújtogatta az 
eladó felé a pénzét. 
"Milyen tisztességtelen!" - gondoltam méltatlankodva. De a 
szavai rám cáfoltak. Az üzletember a hajléktalanra mutatott 
és csak ennyit mondott: "Hozzám tartozik! Én fizetem a számláját!"
A pillanat gyorsan tovatűnt, de a benyomás annál tovább 
megmaradt bennem. Isten szemében mi épp olyanok vagyunk, 
mint az a férfi - szegények, magányosak, és nem tudjuk 
kifizetni tartozásunkat a bűneinkért. De Jézus odalépett a 
sor elejére, és így szólt: "Hozzám tartoznak! Én fizetem az 
adósságukat."

Imádság: Köszönjük, Urunk, azt a szeretetet, amit irántunk 
tanúsítottál. Segíts, hogy mi is hasonlóképp cselekedjünk 
másokkal. Ámen.

Krisztus felénk tárja szerető karjait.
           Elaine Ingalls Hogg (Új-Skócia, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A SZEGÉNYEKÉRT!