Csendes Percek aprilis 17.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2004. Ápr. 17., Szo, 04:00:01 CEST


            2004. április 17. szombat

Lisztrában élt egy sánta lábú ember, aki születésétől fogva 
sánta volt, és sohasem tudott járni. Ő hallgatta Pál 
beszédét, aki rátekintett, és látta, hogy van hite ahhoz, 
hogy meggyógyuljon. Ezért hangosan így szólt hozzá: "Állj a 
lábaidra egyenesen!" Ekkor az talpra ugrott, és járt. Amikor 
a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így 
kiáltottak: "Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!" 
Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő 
volt a szóvivő. Zeusz papja pedig, akinek a temploma a város 
előtt volt, bikákat és koszorúkat vitt a kapuk elé, és a 
sokasággal együtt áldozatot akart bemutatni nekik. Amikor 
meghallották ezt az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat 
megszaggatva a sokaság közé futottak, és így kiáltottak: 
"Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek 
vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy 
ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, 
aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, 
ami bennük van. Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy 
minden nép a maga útján járjon, bár nem hagyta magát 
bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott 
nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és 
szívbéli örömet." Így szóltak, és nagy nehezen lebeszélték a 
sokaságot arról, hogy áldozatot mutasson be nekik. 
Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkeztek oda, akik 
annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és 
kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. De 
amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a 
városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe. 
Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban, és 
sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, 
Ikóniumba és Antiókhiába. Erősítették a tanítványok lelkét, 
és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel 
sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába. 
ApCsel 14,8-22.

                   SZORÍTÓ HELYZETEK

Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába. 
(ApCsel 14,22)

Egy autóbalesetből következő sérülésem miatt az orvosom 
előjegyzett két MR (mágneses rezonancia) vizsgálatra. Mivel 
még soha nem estem át ezen, nem tudtam, mire számíthatok. 
Először azt gondoltam, mindössze 5 percbe fog telni, de 
később rájöttem, hogy legalább 40 percig fog tartani, mire a 
testem minden szeletéről készítenek egy kis képet. Amikor 
előjegyzésbe vettek, megkérdezték: "Nem klausztrofóbiás?" 
Habár nyugodt hangon nemmel válaszoltam, magamban azt 
gondoltam: "Ajaj, ez nem hangzik túl jól!"
A gép előtt állva meglepődtem, hogy milyen szűk helyre 
fognak betolni. Ahogy lefeküdtem, lassan betoltak a gépbe. 
Az első percben pánikba estem, és már majdnem elkezdtem 
kimászni a szűk csőből. De akkor történt valami. 
Meghallottam a vizsgálatot végző orvos hangját egy 
hangszóróból, és megnyugodtam. 
Ebből az élményből megtanultam valamit a szenvedésekről, 
amikkel a keresztyéneknek szembe kell nézniük. Az életünk 
ugyanis sokszor szűk helyen visz át, olyan szenvedéseken 
keresztül, melyek összenyomnak. Ezekben a szorító 
helyzetekben csak úgy kerülhetjük el a pánikot, ha Isten 
szavára hallgatunk. Isten meg tud nyugtatni bennünket, és 
segít erőseknek maradni. 

Imádság: Örökkévaló Istenünk, kérünk, ajándékozz meg 
erőddel. Ámen.

Isten hangja szól a nyomorúság idején.
              Van Morris (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKÉRT!



További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról