Csendes Percek aprilis 17.
csendespercek at lists.ghost.hu
csendespercek at lists.ghost.hu
2004. Ápr. 17., Szo, 04:00:01 CEST
2004. április 17. szombat
Lisztrában élt egy sánta lábú ember, aki születésétől fogva
sánta volt, és sohasem tudott járni. Ő hallgatta Pál
beszédét, aki rátekintett, és látta, hogy van hite ahhoz,
hogy meggyógyuljon. Ezért hangosan így szólt hozzá: "Állj a
lábaidra egyenesen!" Ekkor az talpra ugrott, és járt. Amikor
a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így
kiáltottak: "Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!"
Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő
volt a szóvivő. Zeusz papja pedig, akinek a temploma a város
előtt volt, bikákat és koszorúkat vitt a kapuk elé, és a
sokasággal együtt áldozatot akart bemutatni nekik. Amikor
meghallották ezt az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat
megszaggatva a sokaság közé futottak, és így kiáltottak:
"Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek
vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy
ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez,
aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent,
ami bennük van. Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy
minden nép a maga útján járjon, bár nem hagyta magát
bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott
nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és
szívbéli örömet." Így szóltak, és nagy nehezen lebeszélték a
sokaságot arról, hogy áldozatot mutasson be nekik.
Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkeztek oda, akik
annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és
kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. De
amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a
városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe.
Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban, és
sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába,
Ikóniumba és Antiókhiába. Erősítették a tanítványok lelkét,
és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel
sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.
ApCsel 14,8-22.
SZORÍTÓ HELYZETEK
Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.
(ApCsel 14,22)
Egy autóbalesetből következő sérülésem miatt az orvosom
előjegyzett két MR (mágneses rezonancia) vizsgálatra. Mivel
még soha nem estem át ezen, nem tudtam, mire számíthatok.
Először azt gondoltam, mindössze 5 percbe fog telni, de
később rájöttem, hogy legalább 40 percig fog tartani, mire a
testem minden szeletéről készítenek egy kis képet. Amikor
előjegyzésbe vettek, megkérdezték: "Nem klausztrofóbiás?"
Habár nyugodt hangon nemmel válaszoltam, magamban azt
gondoltam: "Ajaj, ez nem hangzik túl jól!"
A gép előtt állva meglepődtem, hogy milyen szűk helyre
fognak betolni. Ahogy lefeküdtem, lassan betoltak a gépbe.
Az első percben pánikba estem, és már majdnem elkezdtem
kimászni a szűk csőből. De akkor történt valami.
Meghallottam a vizsgálatot végző orvos hangját egy
hangszóróból, és megnyugodtam.
Ebből az élményből megtanultam valamit a szenvedésekről,
amikkel a keresztyéneknek szembe kell nézniük. Az életünk
ugyanis sokszor szűk helyen visz át, olyan szenvedéseken
keresztül, melyek összenyomnak. Ezekben a szorító
helyzetekben csak úgy kerülhetjük el a pánikot, ha Isten
szavára hallgatunk. Isten meg tud nyugtatni bennünket, és
segít erőseknek maradni.
Imádság: Örökkévaló Istenünk, kérünk, ajándékozz meg
erőddel. Ámen.
Isten hangja szól a nyomorúság idején.
Van Morris (Kentucky, USA)
IMÁDKOZZUNK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKÉRT!
További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról