Csendes Percek aprilis 6.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

              2004. április 6. kedd

Felelt Jób, és ezt mondta az ÚRnak: Tudom, hogy mindent 
megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne 
valósíthatnál. Ki merné elhomályosítani az örök rendet 
tudatlanul? Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak 
ezek, semhogy felfoghatnám. Hallgass meg, hadd beszéljek! Én 
kérdezlek, te pedig oktass engem! Csak hírből hallottam 
rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok 
mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban.
Jób 42,1-6.

                    ISTENEM, MIÉRT?

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére 
támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja 
ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

Önkéntes szociális munkás vagyok. Nemrégiben megkértek, hogy 
látogassak meg a kórházban egy 40 év körüli asszonyt, akinek 
már szinte egész testét átjárta a rák. A szívem sajgott érte 
és a családjáért, mert kilátástalan volt a helyzete. 
Egy 90 éves barátnőm nyugdíjasházban él. Valaha teljes 
életet élt, de már belefáradt az életbe, és szeretne 
meghalni. 
Aznap délután hazafelé autózva sírni kezdtem. "Istenem, 
miért? Miért van, az hogy egy fiatal anya haldoklik, míg egy 
idős asszony, aki szeretne meghalni, még mindig talpon van?" 
A Péld 3,5-6 jutott eszembe, és rádöbbentem, hogy az életben 
sok dolgot nem tudunk megérteni. De ha kérdéseinket Isten 
elé tárjuk, békességre jutunk.
Jób megtapasztalta, hogy a kérdéseket Isten szívesen 
fogadja, de ő a Teremtő és a világegyetem fenntartója. Nem 
tudjuk megérteni az ő végtelen bölcsességét és hatalmát, de 
rábízhatjuk magunkat és kérdéseinket jóságára és 
szeretetére.

Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük végtelen szereteted és 
ígéreted, hogy velünk vagy. Segíts, hogy bízzunk benned, és 
ne a saját értelmünkre támaszkodjunk. Ámen.

Isten mindig szívesen fogad minket kérdéseinkkel együtt.
                  Joyce W. Bohn (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK A SZOCIÁLIS MUNKÁSOKÉRT!